Kedvező szelek fújnak

Miközben a gazdasági válság miatt cégek sora dönt a tömeges elbocsátás mellett, addig az

Európai Szélenergia Társaság (EWEA) a munkahelyek megduplázódását jelzi előre a szélenergia-iparban. Az EU-tagállamok szélenergiai szövetségeit összefogó szervezet szerint az unió területén a szektorhoz kötődő foglalkoztatottak száma a 2007-es 154 106-ról, 2020-ra 328 690-re emelkedik.

A prognózist saját háttértanulmányukra alapozták, amelynek készítésekor több mint ezer céget és szakmai szövetséget szondáztak. A kutatásban – többek között – számba vették az elkövetkező egy évre adott megrendelések állományát is. Az EWEA derűlátása a 2002 és 2007 közötti adatokra is épül, amelyek szerint a szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma öt év alatt 338 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy az ágazatban mindennap átlagosan 33 embert vettek fel.

A pozitív várakozást megerősíti, hogy az Európai Unió tavaly decemberben kiadta a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új direktívát, e szerint a tagállamoknak 2020-ra végső energiafelhasználásuk 20 százalékát megújuló forrásokból kell fedezniük. Ebből a szélenergiára vonatkozóan 12 százalékos részarányt céloznak meg, amelyhez a szélerőmű-kapacitást évente átlagosan 9,5 gigawattal kell növelni. Öszszehasonlításképpen: 2007-ben „csak” 8,5 gigawattal bővült az uniós kapacitás.

A Világgazdaság által megkérdezett ágazati szakértők szerint a szektor kilátásai a pénzügyi krízis kirobbanása óta sem romlottak. Tóth Péter, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke szerint a bővülés szinte garantált az uniós direktíva miatt, hiszen a tagállamok a fejlesztések nagyságához viszonyított arányban részesülnek a közösségi forrásokból. Tóth nem tud arról, hogy az ipari méretű alkalmazásra szánt szélerőmű-beruházások közül akár csak egyet is visszavontak volna az EU-ban.

Stelczer Balázs, az Első Magyar Szélerőmű Kft. ügyvezető igazgatója megerősítette ezt, hozzátéve: a megrendeléseket rendszerint egy-két évvel előbb adják le a bonyolult engedélyeztetés miatt.

Takács Gábor, a Megújuló Energia Ipari Társaság ügyvezetője optimista a szektor uniós kilátásait illetően, de hozzátette, további új munkahelyek nagyobb számban a már most is éllovas országokban, például Németországban, Dániában jöhetnek létre. Emellett kiemelte a Nagy-Britannia partjainál tervezett több száz megawattos fejlesztéseket is, ezek bővítik a helyi munkalehetőségeket, de még inkább a szélkapacitások jelentős növekedéséhez járulnak majd hozzá. A hazai kilátásokat azonban nem látja kedvezőnek. A Magyar Energia Hivatal 2010 végéig összesen 330 megawattnyi szélerőmű telepítésére adott engedélyt, ezt egyelőre felső korlátként kezelik. Takács szerint ilyen arány mellett még biztosan nem éri meg a szélenergiacégeknek, hogy a turbinagyártást vagy az összeszerelést hozzánk telepítsék. A kvóta további növeléséről azonban még csak tárgyalások folynak.

Az üzletág egyébként túlnyomórészt magasan kvalifikált munkaerőt igényel, számos gazdasági ágazatból. A szektorhoz közvetlenül kötődő erőműgyártás, -fejlesztés és -üzemeltetés terén például elsősorban mérnököket, hegesztőket keresnek. Az ágazatnak – nem közvetlen módon – számos meteorológusra, programozóra és pénzügyi szakemberre is szüksége lehet. KG