BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kitört Magyar Péter első nagy botránya: máris itt a következménye, hogy a Tisza-kormány beengedte az ukrán gabonát – azonnal megfenyegették a magyar gazdákat a kereskedők

Május 13. óta semmilyen akadálya nincs annak, hogy Magyarországra jöjjön az ukrán gabona, a veszélyhelyzet megszűnése után ugyanis az új kormány elmulasztotta a szankcióra vonatkozó jogszabályok megalkotását. A Magosz főtitkára szerint a magyar gazdák már most szembesülnek az olcsó ukrán dömping következményeivel, egyre gyakoribb, hogy a kereskedők az ukrán gabona behozatalával gyakorolnak nyomást a termelőkre. Kerestük a minisztériumot is, hogy tervezi-e a szankciók visszaállítását, ám cikkünk megírásáig nem válaszoltak.

Jogszabály szerint megszűnt a behozatali tilalom, tehát jöhet az ukrán gabona Magyarországra  erősítette meg a Világgazdaságnak Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára. Mint kedden megírtuk, május 13-án véget ért a háborús veszélyhelyzet Magyarországon, emiatt hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek is. Így az a jogszabály sincs már hatályban, amely tiltotta az ukrán gabona behozatalát.

ukrán gabona
Kitört Magyar Péter első nagy botránya: máris itt a következménye, hogy a Tisza-kormány beengedte az ukrán gabonát – azonnal megfenyegették a magyar gazdákat a kereskedők  Fotó: Unger Tamás / Vas népe 

Kitört Magyar Péter első nagy botránya: máris itt a következménye, hogy a Tisza-kormány beengedte az ukrán gabonát – azonnal megfenyegették a magyar gazdákat a kereskedők

Mindössze az került be az új törvénybe, hogy a termékek importját be kell jelenteni a Nébihhez, ez azonban nem újdonság, eddig is előírás volt a bejelentési kötelezettség. Ráadásul nem kizárólag az ukrán gabona tilalma szűnt meg, a korábbi jogszabály ugyanis megtiltotta Ukrajnából a búza, a kukorica-napraforgó mag, repcemag, a liszt, a baromfihús és a tojás importját is. Így mostantól ezek is akadály nélkül áramolhatnak Magyarországra.

Magával a kérdéssel úgy szembesültem, hogy gazdák hívtak fel azzal, hogy a kereskedők már arra hivatkoznak, hogy jön az ukrán termék, és nagyobb kompromisszumot várnak el tőlük az árban

– árulta el Cseh Tibor, a szervezet főtitkára, aki neveket nem akart mondani, de már olyannal is keresték a héten, hogy megnövekedett kamionforgalmat láttak a feldolgozók közelében. Ezt nem tudja megerősíteni, az viszont egészen biztos szerinte, hogy a tárgyalásokon a gazdák és a kereskedők között már előjön az érvelés, hogy „gazda, add el olcsóbban, mert ha nem, akkor megveszem az ukrán gabonát a tied helyett” – fogalmazott.

Cseh Tibor szerint sürgősen megkeresik a minisztériumot az ügyben, az a határozott kérésük, pontosabban követelésük, hogy a többi jogszabályhoz hasonlóan az Ukrajnából érkező termékek behozatalának tilalma is kerüljön törvényi hatály alá.

A mai nap folyamán levelet küldenek a szaktárcának, a minisztériumot mi is kerestük kérdéseinkkel, hogy megtudjuk, mikor tervezik a szankciót visszaállítani, és mi az oka a késedelemnek, ám cikkünk megírásáig nem válaszoltak.

Pedig pár hónapja Magyar Péter még az ukrán gabonával támadta az Orbán-kormányt

A Tisza-kormány tétlensége azért is érthetetlen, mert pár hónapja Magyar Péter, még ellenzéki vezérként kérte számon az Orbán-kormányt, amiért nem tesz semmit a magyar gazdák védelmében az ukrán gabonával szemben.

A valóság ezzel szemben az, hogy először 2023. áprilisban ideiglenes jelleggel döntött a Nagy István vezette szaktárca, hogy megtiltja az ukrán gabona behozatalát, majd fél évvel később meghosszabította, ami azóta is érvényben volt. A tilalom oka, hogy az ukrajnai háború miatt az EU vezetése úgy döntött, vámmentesen szállíthatók az ukrán mezőgazdasági termékek az unió területére. Ám ahelyett, hogy az afrikai és közel-keleti célpiacokra ment volna a gabona, gyakorlatilag itt ragadt, és a helyi gazdák arra panaszkodtak, hogy már helyben megkezdődött az agrártermékek értékesítése, ami árletöréshez vezetett. Bár Magyarország azóta is fenntartotta a szankciót, így is sújtotta a magyar gazdákat a dömping, ugyanis az exportpiacainkon, például Olaszországban, lényegében kiszorította a magyar gazdák termékeit.

Ugyanakkor beszédes a jelenlegi agrárminiszter korábbi nyilatkozata. Bóna Szabolcs a Magyar Narancsnak a Mandiner szerint korábban azt mondta:

Az ukrán gabona korlátlan behozatala miatt kialakult válság nem Ukrajna hibája, hanem a magyar gazdáké, mivel olyan szegmensben próbálnak meg versenyezni, amelyben esélyük sincs.

Sőt, szerinte a Mercosur-megállapodás egyik fő üzenete az, hogy az ukrán mezőgazdaság meg fogja ölni a magyar mezőgazdaságot. 

Bóna Szabolcs jelenleg is Varsóban van Magyar Péter miniszterelnök társaságában, és az ukrán gabona a lengyeleknél mai napig rengeteg vitát szül. A találkozó előtti napon tartották a lengyel agrárminisztériumban szakmai érdekképviseletek az egyeztetést Ukrajna EU-csatlakozásáról, ami kisebb botránnyal indult. Ugyanis a keményvonalas lengyel gazdák képviselőjét kizárták a tárgyalásról.

Nagyon rossz nyaruk lehet a magyar gazdáknak

A Magosz főtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az ukrángabona-ügy sújtja a magyar gazdákat, hanem az iráni háború egyik következménye is, a műtrágyahiány. A világ három nagy műtrágya-előállító országából kettő, Irán és Szaúd-Arábia a Hormuzi-szoroson hozná ki a műtrágyát, ami a gázárak növekedésével együtt jócskán megdrágította a műtrágyaköltségeket. 

Ezt fejelte meg az EU idei évtől bevezetett többletfizetési kötelezettsége, ami azt jelenti, hogy az Európába importműtrágyára többletdíjat kell fizetni, ezzel pedig csak azt érik el, hogy tovább növelik a műtrágya árát. Jelenleg csak az védi meg a magyar gazdákat, hogy a termelők erre készültek és betároltak, de ha ezek a készletek kifutnak, akkor rekordmagas műtrágyaárakkal fognak szembesülni. 

Cseh Tibor szerint azonban nem az lesz a hatása ennek, hogy az élelmiszerárak emelkedni fognak, hanem még jobban kiszorulnak majd az uniós termékek az európai piacról, és helyettük még több jön be Ukrajnából, Brazíliából és Marokkóból.

Most tehát az a veszély fenyegeti a magyar gazdákat, hogy egyszerre szembesülnek majd egy költségsokkal és azzal, hogy az olcsó dömping beáramlik, így végeredményben kettős nyomás alá kerülnek. A Magosz főtitkára szerint ez is csak az bizonyítja, hogy nincs Európában piacvédelem. „A Mercosur-megállapodás is, mint kés a vajban, úgy ment át a bizottságon” – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e bármilyen tiltakozó megmozdulást, úgy felelt, hogy „mindennek eljön az ideje”, de bíznak abban, hogy a minisztérium partner lesz, és elvégzi a szükséges jogalkotási munkát.

A Tisza helyett a Fidesz nyújt be javaslatot

Ahhoz képest, hogy milyen fajsúlyos ügyről van szó – hiszen alapjaiban érinti az élelmiszer-biztonságot, illetve a magyar gazdák megélhetését –, a Tisza-kormány egyáltalán nem beszél a kérdésről. Ezt elégelte most meg a Fidesz, és állt ki a nyilvánosság elé Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szerdán. „A Facebook-kormányzásnak és az újabb és újabb Netflix-epizódoknak megvannak a hátványai” – kezdte a bejegyzését a közösségi médiában a volt miniszter, aki szerint a Tisza-kormány elmulasztotta az ukrán gabonaimport tilalmának a meghosszabbítását.

A Fidesz-frakció ezért a mai napon az Országgyűléshez benyújt egy olyan törvényjavaslatot, amely megtiltja az ukrán gabonatermékek behozatalát.

„Ebből egyszer már volt baj, ez egyszer már a magyar agrárpiacon komoly válsághelyzetet idézett elő, amikor az Európai Unió kényszerítette ezt ránk. Akkor teljes egyetértés volt Magyarországon abban, hogy ezt nem szabad megengedni. A jó minőségű magyar termékeket védeni kell” – fogalmazott Gulyás.

Ennek érdekében a lehető leghamarabb dönteni kell arról – vagy a kormánynak, vagy az Országgyűlésnek –, hogy ezt a tilalmat újra vezesse be. „Facebook- és Netflix-kormányzás helyett végre érdemi cselekvést várunk a kormánytól” – zárta bejelentkezését Gulyás Gergely.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.