Lépcsőházi hirdetőtáblákon, kéretlen e-mailekben vagy weboldalak hirdetési bannerein naponta találkozunk új és csábító internet-előfizetési ajánlatokkal. Mielőtt azonban a kínálatban böngészünk, érdemes megmérni: mekkora is a jelenleg használt sávszélesség valódi értéke? A naponta használt le- és feltöltési sebesség „élvezeti értékét” a gyakorlatból ismerjük, ezért tisztában vagyunk azzal is, hogy az mennyire kielégítő számunkra. A valós fel- és letöltés sebesség értékét azért is célszerű önállóan megállapítani, mert az nem mindig egyezik meg a szolgáltató szerződésében ígérttel.
Amennyiben a lakásban vagy az irodában routert (útválasztót) használunk (tehát egyidőben több számítógép is „fogyaszthatja” a sávszélességet), akkor a mérés megkezdése előtt feltétlenül ellenőrizzük, hogy csak egyetlen számítógép csatlakozzon a netre. A többi számítógépet vagy kapcsoljuk ki, vagy kábeleiket távolítsuk el a router csatlakozóiból. Hasonlóan fontos, hogy minden netes elérést használó alkalmazást (például netes rádiócsatorna hallgatása, chat, stb.) zárjunk be még a mérés előtt, mivel azok negatívan befolyásolhatják a sebességteszt végeredményét.
Az aktuális sávszélesség méréséhez több weboldalt is találunk az interneten. Az egyik ajánlható lehetőség azonnal megmutatja milyen átlagsebességgel történik az adatok letöltése, a másik weboldalon pedig összesen 13 tesztoldal közül választhatunk. Érdemes azonos feltételekkel, és néhány órán belül többször is megmérni és feljegyezni az aktuális sávszélességet, bár a megjelenő értékek átlagolása így is csak viszonylag adhat pontos képet, mivel többek között a kiszolgáló szerverig bejárt kapcsolódási pontok leterheltsége is befolyásolja a mért értékeket.
Ugyanerről az oldalról indulva megkereshetjük, hogy lakó- vagy munkahelyünkön mely szolgáltatók milyen sávszélességű elérést kínálnak. A képernyő bal felső sarkában található párbeszédablakban az irányítószám megadásával, majd a legördülő menüben az utcanév kiválasztásával egy listát kapunk, amelyből kiválaszthatjuk, milyen sávszélességgel szeretnénk csatlakozni a világhálóra. Ezek után az árak és a szolgáltatók listája jelenik meg, sőt, a kiválasztott szolgáltató elérhetősége, az előfizetés feltételei is megtekinthetőek.
Ugyanitt megtaláljuk a nyilvános internet-elérési pontokat (pl.: önkormányzatok, könyvtárak, teleházak), valamint a netkávézók listáját – ez utóbbi ugyan nem teljeskörű, de lehetőségünk van újabb címek felvételére is, így előbb-utóbb közel valós térképet kaphatunk az országban elérhető nyilvános csatlakozási helyekről.-
A noteszgéppel netezők számára nyújthat hasznos információt az úgynevezett hotspot régiók fellelhetőségét összegyűjtő honlap, a www.hotspotter.hu, ahol városokra keresve találhatjuk meg a vezeték-nélküli internet-elérést kínáló címeket és közterületeket, az ingyenes és térítéses helyek különböző színnel jelölve láthatóak.
Hasznos tanulságokat vonhatunk le az egyes alkalmazások által lefoglalt sávszélességekről, ha azok használata közben is mérünk, majd a program leállítását követően megismételjük a tesztet. Érdekes kísérlet egy rádiócsatorna be- és kikapcsolása után is megmérni az átviteli sebességet, mivel a különbségből kiderül, hogy mennyivel csökkenti a szabadon felhasználható sávszélességet a netes rádiózás.
