Az egészségügyi miniszter ma arról a 85,2 milliárd forintos, kétfordulós európai uniós pályázatról tájékoztatta a parlament egészségügyi bizottságának tagjait, amelynek első fordulójára kilenc intézmény küldte be munkáját, közülük nyolcat, feltételekkel, támogatásra javasolt a bíráló bizottság. Székely Tamás elmondta azt is, hogy eredetileg a három vidéki orvostudományi egyetemnek szánták a kiírást, amit később azzal egészítettek ki, hogy régiónként legfeljebb egy, a legnagyobb fekvőbeteg- szakellátási kapacitással rendelkező kiemelt kórház is bekerülhet a pályázók közé. Közép-Magyarország nem pályázhatott, mivel az előírások szerint itt a átlaga meghaladja az nemzeti össztermékének 75 százalékát.
A jelentős uniós összeg felhasználásától azt várják, hogy a kórházak korszerűsítsék az ingatlanjaikat, szüntessék meg a drágán üzemeltethető, több telephelyes kórházi rendszert, korszerűsítsék a fűtési rendszert és a gyógyító osztályokat. Az invesztálással bővíthető például a költségkímélő és betegbarát egynapos sebészet, a kúraszerű ellátás. Az erőforrások, valamint a speciális ellátások koncentrálásával
A pályázók között három egyetem és hat súlyponti kórház volt, s az első forduló értékelését követően a bíráló bizottság továbbjutásra javasolta sorrendben: a nyíregyházi-, a kaposvári, a kecskeméti, a miskolci kórházat, a szegedi-, a debreceni orvostudományi egyetemet, a győri kórházat és a pécsi orvostudományi egyetemet. Ám valamennyi intézménynek ki kell egészítenie a pályázatát.
Tartaléklistára került a székesfehérvári kórház, amit az ellenzéki képviselők kifogásoltak. Csáky András (MDF) azt javasolta a bizottságnak: állásfoglalásban fogalmazzák meg, hogy szükség van az 1,1 millió ember regionális szükségleteit ellátó Közép-Dunántúlon lévő intézmény fejlesztésére is. Ezt a bizottság többsége nem támogatta, ám levélben hívja fel az érintett két miniszter figyelmét, hogy a következő pályázatoknál ezt vegyék figyelembe.
A szakminiszter bejelentette azt is, hogy e hónapban újabb uniós pályázatokat írnak ki a kisebb kórházak struktúra átalakítására, az onkológiai és a sürgősségi betegellátási osztályok fejlesztésére. A képviselők firtatták a 85,2 milliárd forintos pályázat lebonyolításának technikai részleteit is, például azt, hogy ellenőrizték-e a helyszínen, hogy a pályamunkákban szereplő céloknak megfelel-e a kórház, s, hogy kik vettek részt a bírálatokban. Kiderült, hogy éppen azért húzódott el a pályáztatás első fordulója, mert mindenkit a helyszínen ellenőriztek. A bizottság munkájában pedig szavazati joggal az NFÜ és az Egészségügyi Minisztérium képviselői - bevonva a civil szférát - vettek részt.
Vita alakult ki a bizottságban amiatt is, hogy a pécsi légimentő bázist Szekszárdra helyezik. Kaposvár képviselője szerint a város korszerű kórháza közelében, a meglévő volt katonai repülőtéren, Taszáron lenne a helye. A szakminiszter válasza szerint a taszári reptér átalakítása sem kerülne lényegesen kevesebbe a szekszárdi újnál. Elmondta azt is: mivel a hét légimentő bázisnak körülbelül 150 kilométeres körzetet kell ellátni, az országhatár közelében lévő Pécs 150 kilométerének egyik fele már nem Magyarország, ezért helyezik át Szekszárdra.
A bizottsági ülésen részt vett Varjú László gazdasági minisztériumi államtitkár, aki elmondta: a pályáztatás azért titkos, mert egymással versengő kórházak vesznek részt benne, ám a végső eredményhirdetést követően mindent a nyilvánosság elé tárnak. Arról is biztosította az egészségi bizottság tagjait, hogy 2015-ig folyamatos uniós pályáztatásra számíthat az ágazat.
