Régi pályázatok új köntösben

A hazai építőipar válságát kívánja megoldani, illetve ellensúlyozná a kedvezőtlen világgazdasági hatásokat a kormány napokban bejelentett 1800 milliárd forintos, építőipari beruházásokat élénkítő csomagja. A kezdeményezés azonban nem más, mint korábban már kiírt és elnyert uniós pályázatok egy kiadványba szerkesztett gyűjteménye, vagyis e beruházások a válságtól függetlenül is megvalósultak volna.

A pályázatok végleges változatait, melyek az egyes térségekhez kapcsolódó, illetve szektorális bontás szerinti operatív programokként váltak ismertté a 2007–2013 közötti uniós költségvetés részeként, már 2007 júliusában elfogadta a kormány. E programok első pályázati ciklusa 2008. február 29-én zárult le. A most – egy évvel a pályázatok lezárulta után – nyilvánosságra hozott gazdaságélénkítő csomag csupán ezen elnyert pályázatok kivitelezői tendereinek összességeként értelmezhető.

Több iparági szereplő szerint örvendetes, hogy a kormány uniós pénzek felhasználásával élénkítő csomagot állított össze, de fenntartással kezelik, mert – ahogy mondják – Brüsszel messze van, és áttörést a finanszírozási rendszer átalakítása jelenthetne. Egyikük úgy véli, hogy a most nyilvánosságra hozott anyagot valószínűleg nem a gazdasági válságra tekintettel állították össze, csupán korábban már elnyert, 2009-ben uniós pénzekből megvalósítandó és majd pályáztatandó projektekről van szó.

„Szeretnénk részt venni, de az eddigi kedvezőtlen tapasztalat miatt nem igazán bízunk a kezdeményezés sikerében” – nyilatkozott lapunknak egy magasépítési társaság ügyvezetője. Szerinte a pályázatok kiírása és a konkrét feltételek sokszor lehetetlen helyzetbe hozzák a kivitelezőket, gyakran felmerül a manipuláció gyanúja is.

A Merkbau Kft. rendszeresen indul közbeszerzési pályázatokon, így a kihirdetett csomag egyes elemei is érdekesek lehetnek számára – mondta lapunknak Balanyi László gazdasági igazgató. Az iparág számára az igazi élénkítésnek azt tartaná, ha felgyorsulnának a pályázati kiírások és az eljárások, most ugyanis az építőiparba pumpált pénz nehezen „ér le” a kivitelező cégekig.

Lapunk kérdésére Fadgyas Gábor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kommunikációs munkatársa elmondta: a projektlista olyan, már támogatói döntéssel rendelkező projektekből áll (nem uniós pályázatokból!), amelyek túlnyomó részben az építőipar, a kivitelezők számára eddig nem voltak ismertek. Ez a lista annak a tavaly novemberben a gazdasági csúcson tett kormányzati ígéretnek a beváltása, amely a következő másfél évben 1800 milliárd forintnyi megrendelésállományt tesz elérhetővé az építőipar számára. „A listában szereplő beruházások azok a nagyobb, uniós forrásból finanszírozott projektek, amelyeket éppen az építőipar kérésére elláttunk a közbeszerzési eljárás és a fizikai megvalósítás (projektgazda által vállalt) dátumával. Ezzel az igényeknek megfelelően tervezhetővé válik az előttünk álló két év az építőipari vállalkozások számára, pontosan látható, hogy melyik beruházásra hol, mikor érdemes kivitelezőként jelentkezni, közbeszerzésre pályázni. A lista projektjeinek túlnyomó többsége (több mint 500 beruházás) még csak ezután indul, új lehetőségként jelenve meg az építőipar szereplői számára.”

Ha nem jött volna a válság, az uniós források nem a ma elérhető formában és feltételekkel lennének elérhetők – közölte még a tárca. A kormány éppen a nemzetközi gazdasági válság hatásainak ellensúlyozására például az uniós projektekhez felvehető előleg összegét 25-ről negyven százalékra emelte, illetve automatikussá tette annak folyósítását. Ez 100 milliárd forint gyorspénz a vállalkozásoknak az év első négy hónapjában. Az uniós projektekre, pályázatokra való jelentkezéshez a korábbiaknál 29-cel kevesebb dokumentumot kell benyújtani, a nagy építőipari beruházásokról, úgynevezett nagyprojektekről való brüsszeli döntési folyamatot pedig többek között magyar kérésre ígérte felgyorsítani az Európai Bizottság.

Mindazonáltal örültek az élénkítő csomag bejelentésének, mert most már legalább kiszámíthatóbban tervezhetik a jövőjüket, ugyanis látszanak a projektek konkrét kezdési dátumai. Ezzel sok munkavállalót megmenthetnek az elbocsátástól, hiszen ha tudják a cégek, hogy a közeljövőben dolgozhatnak, akkor nem eresztik szélnek az értékes munkaerőt.

Azt is jónak ítélik, hogy a kis- és középvállalkozások nagy számban juthatnak munkalehetőséghez.

Mindazonáltal örültek az élénkítő csomag bejelentésének, mert most már legalább kiszámíthatóbban tervezhetik a jövőjüket, ugyanis látszanak a projektek konkrét kezdési dátumai. Ezzel sok munkavállalót megmenthetnek az elbocsátástól, hiszen ha tudják a cégek, hogy a közeljövőben dolgozhatnak, akkor nem eresztik szélnek az értékes munkaerőt.

Azt is jónak ítélik, hogy a kis- és középvállalkozások nagy számban juthatnak munkalehetőséghez.-->