Terítéken a Paks 2. atomerőmű
Egy-másfél hónapon belül megtárgyalhatja a parlament a második paksi atomerőmű építésének tervét – jelentette be Podolák György, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke a tegnap megalakult Magyar Energetikusok Kerekasztala (MEK) és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) rendezvényén. Az atomerőmű működő egységei élettartamának meghosszabbítása már tart. „Az új blokk teljesítménye 1000– 1600 megawatt között lesz, döntés a további elemzések alapján várható” – mondta lapunknak a képviselő.
Az atomenergia azonban csak az egyik eszköz arra, hogy 2020-ig mintegy 6000 megawatt új villamosenergia-termelő kapacitás jöjjön létre az ország rossz hatékonyságú és leállításra váró erőművei pótlására, a várhatóan kieső import helyettesítésére és a nagyobb kereslet kielégítésére. A mostani beépített kapacitás 12 ezer megawatt.
Az energetikusok szerint az ország előtt álló erőmű-létesítéseket arra kell kihasználni, hogy általuk fokozatosan a mostaninál szerencsésebb arányok alakuljanak ki az elsődleges energia felhasználásában, csökkenjen az energiahordozó-importunk, nőjön a megújulók aránya és fokozódjon a takarékosság. Mindennek érdekében erősíteni kell az állami szerepvállalást.
Az energetikusok szerint a majdani villamosenergia-termelésünkben a mátrai lignitre is a jelenleginél nagyobb arányban kell támaszkodni, de vannak még tartalékok a megújulókban is. „Ám ha jelentősen nő a folyamatosan nem termelő egységek, azaz a szélerőművek aránya, akkor szabályozási okokból megkerülhetetlen egy tározós erőmű építése is” – közölte Podolák György. A Világgazdaság dunai vízlépcsőre vonatkozó kérdésére elmondta, újra kell tárgyalni az erre vonatkozó gazdasági és politikai érdekeket. Ezt kívánják egyébként a paksi atomerőmű hűtésének, valamint a hajózásnak szempontjai is. A nukleáris és a lignitalapú mellett további fontos áramtermelő forrásunk marad a gáz, majdani súlyát a mellette és az ellene szóló számos érv dönti el. A gáz az egyik legtisztább energiahordozó, importja kényelmes, hiszen a vezetékek már megvannak. Ugyanakkor az EU-n belül a magyar gazdaság függ leginkább az orosz gáztól – mondta Aszódi Attila, az MTA energiabizottságának elnöke. Az importigény már csökkent, amióta a fogyasztói árak közelítik, illetve elérik a piaci szintet, és ártámogatás csak szociális alapon jár. A magasabb ár beindította a takarékoskodást.
A gáz iránti igény csökkenthető a megújulókkal történő kiváltással is, de a lehetőségek korlátozottak. Uniós számítások szerint a biomassza (fa) például nem túl jól hasznosítható, mert egységnyi energiaértékű fából csak 40-60 százaléknyi villamos energia termelhető. Nem túl ígéretes, hogy csupán 10 százalékos a földhő villamosenergia-termelő képessége, sőt, a termálvizet is érdemesebb közvetlenül melegvíz-ellátásra és fűtésre használni – sorolta Büki Gergely nyugalmazott professzor.
A gázzal és általában véve az energiával való takarékosság valódi súlya sincs a helyén a hazai köztudatban, Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke szerint azt néha alul-, máskor túlértékelik. Szélsőségesek az elképzelések arról is, hogy milyen mértékben és milyen eszközökkel csökkenthető az épületek energiafelhasználása, illetve, hogy abban milyen reális szerep juthat a megújulóknak.
Csom Gyula akadémikus szerint a gazdasági válság azt mutatja, megbukott az energetika nem kellően szabályozott rendszere, s ez van az év eleji gázkrízis hátterében is. Igaz, a válság mögött orosz és ukrán részről állami többségű cégek álltak, a magyar oldalon pedig magánvállalatok „menedzselték le” a krízist.
