Itt az újabb akvizíciók ideje

– Pozitív eredményszámok mellett csökkenő bevétellel zárta a múlt évet a Magyar Telekom, milyen mutatókkal számol az idén a távközlési csoport?

– A mi piacunkat sem lehet elválasztani az általános gazdasági helyzettől. Mi több, ma senki nem tudja megmondani, milyen hosszú és főleg milyen mély válságra számíthatunk, így a korábbi években megszokottnál jóval nehezebb előre tervezni. Az viszont már érezhető, hogy mind a céges, mind a magán-előfizetői kör költségtakarékos lépéseket tesz. A telefonhasználat visszafogása már a mobilpiacon is megfigyelhető, a széles sávú internetpiac fejlődése is lelassult, de a legnagyobb nyomást a vezetékes piacon érezzük meg. Emiatt az idén is árbevétel-csökkenéssel számolunk, ennek mértékét azonban nem tesszük egy százaléknál többre. Ennél nagyobb lehet ugyanakkor az EBITDA-ban várható mínusz, kedvezőtlen esetben akár a két százalékot is elérheti. A gyenge forint is nyomást gyakorol ránk, még jó, hogy a nemzetközi érdekeltségeink némi egyensúlyi szerepet játszhatnak ezen a téren. A csoport bevételének és EBITDA-jának egyötöde ugyanis már euróban számolható el.

– Milyen stratégiát követ a csoport a negatív trendek megfordítására?

– Az üzletágak és a márkák múlt évi átszervezése arról is szólt, hogy a jövőben más szemszögből figyeljük meg az előfizetőinket. Az ügyfél-konszolidáció révén most már jobban látjuk, kik milyen szolgáltatást nem vásárolnak még tőlünk, így még több ajánlatot tehetünk nekik. Hetente több ezer előfizető dönt a kombinált, tv-internet-telefon csomagjaink mellett, de jó indikátornak számít a múlt év végén bevezetett műholdas tévészolgáltatás is, amelynek már több mint 40 ezer előfizetője van. A másik kitörési lehetőség az akvizíciós bővülés. Cégfelvásárlási szándékainkat a mostani helyzetben sem adtuk fel, sőt úgy gondoljuk – főleg a hazai piacon –, éppen most megfelelő az időzítés. Itthon mindenekelőtt a kábeltelevíziós, az informatikai (IT), illetve a tartalomszolgáltatói körben vizsgálódunk alaposabban. Főleg az IT-szolgáltatási piac rejt további komoly lehetőségeket, éppen a szétaprózottsága miatt. Ezt az is alátámasztja, hogy a magunk 11-12 százalékával számításaink szerint piacvezetők lehetünk, de a pozíciónkat tovább akarjuk erősíteni.

– Mi a helyzet a korábban fő akvizíciós célpontnak számító régiós terjeszkedéssel? Elfogytak a csábító ajánlatok?

– Osztalékpolitikánkat a jövőben is arra méretezzük, hogy lehetővé tegye a további külföldi felvásárlásokat is. Folyamatosan vizsgáljuk a lehetőségeket, de tudni kell, ezek jelentős része privatizáció. Az államok pedig a mai helyzetben nem nagyon válnak meg céges vagyonuktól, hacsak nem áll a csőd szélén a magánkézbe adandó vállalat.

– Visszatérve a mostani válsághelyzetre: a nagyvállalatok többsége azonnali létszámcsökkentéssel reagál, készül-e hasonló lépésre a Magyar Telekom?

– Kényes a téma, ebben a pillanatban nem látjuk, hogy a válság miatt szükség lesz-e további lépésekre azon a 300 fős leépítésen kívül, amelyet erre az évre terveztünk, és tavaly már be is jelentettünk. Most főként arra akarunk összpontosítani, hogy jobban gazdálkodjunk a meglévő erőforrásokkal. Ennek érdekében bevezettünk egy olyan HR-irányítási rendszert, amely az adott feladatokhoz delegálja a megfelelő létszámot.

– A válság milyen hatással van a cégcsoport hálózati infrastruktúra-beruházásaira?

– A cash-flow helyzetünk lehetővé teszi a már elindított fejlesztések folytatását mind az optikai hálózatban, mind a mobil-szélessávban.

– Úgy tűnik, a Nemzeti digitális közmű projekt néven ismertté vált kezdeményezésével a kormány is beszállna a hazai világháló-építésbe. Mit gondol a koncepcióról?

– Tudjuk, hogy még vannak komoly fehér foltok az információs társadalom hazai fejlesztésében, ezekre meg kell találni a leghatékonyabb megoldásokat, köztük az állami szerepvállalás mértékét is. Az alapcélkitűzéssel szimpatizálunk, de úgy látjuk, az államnak nem csak a kínálati, vagyis a hálózati oldalon lehet szerepe, sokkal inkább a keresleti oldalt kellene a maga eszközeivel erősíteni, vagyis az oktatásban, illetve az internetképes PC-penetráció felfuttatásában lenne feladata.

– Az állam mindkettőre tett már több-kevesebb eredménynyel kísérletet, erről szóltak a sulinetes programok. Mit tehet még ön szerint?

– Ha egy kezdeményezés nem hoz azonnali sikert, az nem jelenti azt, hogy fel kell adni. Vannak egyébként jó példák is az állami szerepvállalásra, ilyen manapság az e-közigazgatás gyorsuló fejlődése. Emellett fontos szerepet játszhat az állam a távmunka és a távoktatás elterjesztésében. Fontos lehet a kormányzati közreműködés az infrastruktúra-építésben is, de nem a magánszektorral párhuzamosan, hanem azzal szorosan együttműködve. Nincs rá egységes modell, de ahol már működik, feltétlenül figyelembe veszik a beruházó cégek érdekeit is. Mi a következő három-négy évben legalább 40 milliárd forintot akarunk ilyen célra elkölteni, de nem mindegy, milyen hozadékkal.