Július 1-től máshogy állapítják meg a távhődíjat
"Ez hatalmas feladat a MEH-nek, méreténél és újszerűségénél fogva is" – mondta lapunknak a hivatal elnökhelyettese, Pataki István. Egységes árképlet alapján nem bírálhatja el a kérelmeket, hiszen nagyon eltérők az adott városok távfűtési adottságai, egy emelési szándék esetleges elutasításával pedig magára vonhatja a vádat, hogy ellehetetleníti az adott település távfűtését. Nehéz lesz a távhőcégeknek is, mert előzmények híján nem tudják, hogy milyen árat fogad majd el a MEH.
Pataki István két, elvileg felállítható szélső példát hozott, hangsúlyozva, hogy e végletek között szinte annyi variáció létezik, ahány város. Az egyik szerint az adott önkormányzat kiadta magánvállalkozásnak a gázmotorral való hőtermelést, a hőt pedig e vállalkozástól vásárolja a távfűtő társaság. Ekkor a kapcsolt energiatermeléssel járó előnyök nagy része a magáncégnél csapódik le, az esetleg leváló épülettömbök miatt fajlagosan növekvő fix költségek pedig tovább emelik a távfűtő társaság fajlagos költségeit.
Ráadásul az önkormányzat nem forgatja vissza az eredményt a távfűtő társaság fejlesztésébe. A másik véglet szerint az önkormányzat folyamatosan karban tartja a távfűtő rendszert, saját maga vett gázmotort és nála maradt a kapcsolt energiatermelés haszna is, módot adva a lakossági távhőárak alacsonyan tartására.
