Szűkülő szponzori büdzsék

Az idén jobban megfontolják a cégek, mely sportág szponzorációjára adnak ki milliós összegeket. A sikersportágaknak és a hatékony kommunikációs erővel rendelkező csapatoknak, kluboknak nem kell aggódniuk: a szponzorok szívesebben veszik szárnyaik alá azokat, akik biztos megtérülést jelentenek. A vállalatok hangsúlyozzák, a hosszú távú szponzori szerződéseket nem bontják fel, újakat viszont biztosan nem vesznek fel a 2009-es listára. A kommunikációra költött összeget szintén visszafogják.

Az ING csoport a közelmúltban jelentette be, hogy a Renault Forma–1-es csapattal kötött – 2007-től 2009-ig érvényes – hároméves szerződését az idei szezon után nem hosszabbítja meg, és a szezon végén kilép a Forma–1-ből. A pénzügyi konszern döntése nemcsak a Renault csapatot érintette kedvezőtlenül, hiszen az ING egyben az ausztrál, a belga, a Török és a Magyar Nagydíj főszponzora is. A pénzügyi óriás három éve kötött megállapodást az istállóval, és azóta évente mintegy 86 millió dollárt áldozott a sportágra. Ha a támogatási összegeken nem is, annak kommunikációján több cég is spórol. Nem véletlenül: szinte biztos, hogy a népszerűsítésre fordított kampány jóval meghaladja a szponzorációra költött összeget. Íratlan szabály, hogy minden támogatásra szánt egy forint mellett 2-3 forintot reklámra kell költeni.

Kiss Éva, a Heineken Hungária kommunikációs menedzsere elmondta, hogy a hosszú távú szerződéseket fenntartják, a szponzoráció kommunikációjára fordított kiadásokat viszont csökkentik, s úgy szerződést sem kötnek. Lehetőség pedig lenne: az elmúlt néhány hónapban több sportklub, szövetség maradt szponzor nélkül. A céghez hetente 4-5 megkeresés érkezik, de kizárólag a sörgyár márkáinak stratégiájához kapcsolódó megjelenéseket támogatnak, úgymint a vízilabda-szövetséget és az első osztályú labdarúgó-bajnokságot – hangsúlyozza Kiss Éva.

A vállalati marketingbüdzsék szűkülését ugyanakkor a Magyarországon évről évre népszerűbb kézilabdaklubok is érzik. Sinka László, a Magyar Kézilabda-szövetség főtitkára a Világgazdaságnak elmondta, a szövetségnek sikerült a legnagyobb szponzorokkal meghosszabbítania a szerződést, ám a kluboktól korántsem érkezik hasonló pozitív visszajelzés: a legtöbb támogatóért meg kell küzdeni. A támogatások drasztikus csökkenését leginkább a kisebb, nem élvonalbeli klubok érzik. A teljesítményt pedig az idén is hozni kell: a csapatoknak ugyanúgy részt kell venniük a világ- és kontinenstornákon, ahol a lehető legjobb eredményeket várják el tőlük. Sinka László leszögezte: a szponzorációs összegek idei szűkülése hosszú távon nemcsak a kézilabda, hanem az egész magyar sport eredményességét rontja.

Az ISD-Dunaferr Zrt. tavaly összesen 300 millió forintot költött a két dunaújvárosi profi női és férfi-kézilabdacsapat szponzorálására, az idén a gazdasági körülmények miatt összesen 130 millió forintra csökkent a támogatás, a továbbiakban pedig egyáltalán nem különít el forrást a profi kézilabdásokra. Az utánpótlás-nevelést a Dunaferr SE-n keresztül amíg tudja, fenntartja, erre az évre 95 millió forintot szán erre a célra – tudta meg lapunk.

Üdítő kivételként említhető a Magyar Telekom szponzorációs tevékenysége. „Csak akkor változhat, ha a vállalat pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az eddigi aktivitást” – mondta lapunknak Tóth A. Péter szponzorációs vezető. Erről egyelőre azonban nincs szó: a Telekom a közelmúltban újította meg több millió forintos szponzorációs szerződését a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel, s továbbra is támogatja az úszószövetséget, a Dominó-Honvéd vízilabda- és kajak-kenu csapatát. AP–TL

A szponzori együttműködésekből származó bevételek csökkenésével párhuzamosan ezen utóbbi források is apadhatnak. A szövetség büdzséjének 40 százalékát adó állami támogatás az idén 45-46 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Az állami segítség drasztikus, 60 százalékos csökkenéséről számolt be Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára is. Ez, valamint a potenciális támogatók kommunikációs és szponzorációs keretének 70 százalékos csökkentése miatt már betervezett programok és komoly fejlesztések hiúsulhatnak meg.

A szponzori együttműködésekből származó bevételek csökkenésével párhuzamosan ezen utóbbi források is apadhatnak. A szövetség büdzséjének 40 százalékát adó állami támogatás az idén 45-46 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Az állami segítség drasztikus, 60 százalékos csökkenéséről számolt be Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára is. Ez, valamint a potenciális támogatók kommunikációs és szponzorációs keretének 70 százalékos csökkentése miatt már betervezett programok és komoly fejlesztések hiúsulhatnak meg.

-->