Tüntethetnek a tejtermelők

Folytatódhatnak a termelői demonstrációk a hazai tejpiacon, mert az elmúlt év vége óta tovább romlottak az értékesítési lehetőségek – állapította meg tegnapi ülésén a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az állattartók tavaly novemberben többször is tiltakoztak az üzletláncok logisztikai központjainál, mivel megítélésük szerint a hálózatok indokolatlanul nagy teret engednek a sokszor rossz minőségű importnak. Elképzelhető, hogy a magyar gazdálkodók összehangolják megmozdulásaikat a hasonlóan nehéz helyzetben lévő szlovák és cseh termelők tavaszra tervezett demonstrációival – hangzott el.

A tejtermelők 18-20 százalékának ma egyáltalán nincs felvásárlási szerződése, mert a feldolgozók – éppen a belpiacot szűkítő import miatt – a korábbinál kevesebb tejet vesznek át – mondta Krajcsovicz András, a MOSZ szarvasmarha-tagozatának elnöke. A többi gazdálkodó felvásárlási megállapodásai is csupán néhány hónapra szólnak, szemben az eddig megszokott éves időtartammal. Általános tapasztalat, hogy a tejipari cégek alapanyagigényük 80-85 százalékára kötnek csak szerződéseket, a fennmaradó mennyiséget pedig az azonnali (spot) piacon szerzik be. A tehenészeteknél a válság miatt megkezdődött a tenyészállatok oroszországi exportja, és a telepek nagy része nem tudja elkezdeni vagy befejezni kötelező környezetvédelmi beruházásait sem.

A mai túlkínálat idején a szerződéses felvásárlási árak a tavalyi literenkénti 70–90 forintról 55–65 forintra estek, a szabadpiaciak pedig 40–45 forint között mozognak. Ezért az állattartók literenként legalább 15-20 forintot buknak az eladásokon. Az import árletörő hatását mutatja, hogy több német tejféleség 105–109 forintos áron vásárolható meg a hazai boltokban, miközben a hasonló típusú magyar termékek 243 forintos literenkénti átlagáron kaphatók. Egyes termelők vizsgálatokat sürgetnek annak megállapítására, miként kerülhet több importtermék irreálisan olcsón a magyar polcokra.

A gazdálkodók szerint a mostani túltermeléshez hozzájárul, hogy Brüsszel tavaly – indokolatlan módon – az uniós tejtermelési kvóták többlépcsős bővítése mellett döntött. Ezért az érdekképviselet sürgeti, hogy a kormány kezdeményezze az illetékes EU-s testületek összehívását a piaci veszteségek ellentételezése érdekében. Az állattartók szerint növelni kellene az uniós intervenciós felvásárlási árakat és mennyiségeket, illetve előbbre kellene hozni egyes ágazati közösségi kifizetéseket is.

A termelők azt is szorgalmazzák, hogy az agrártárca azonnal kezdje meg a belföldi többletek állami felvásárlását, és léptesse életbe az év elején beígért, 2,5 milliárd forintos piacstabilizáló csomagját, amelynek meghirdetése a mai napig késik. Az állattartók – állapította meg Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese – időhúzásként és PR-fogásként értékelik az FVM koordinálásával zajló élelmiszerkódex-tárgyalásokat, amelyeknek elvileg szigorúbb szabályok közé kellene szorítaniuk a kiskereskedelmi tevékenységet. A gazdálkodók az egyeztetések lezárását követelik, hogy kiderüljön, az összeállított szöveg tartalmaz-e eredményeket vagy sem – fogalmazott az elnökhelyettes.