Új pályázatok – jobb feltételek

Egymást követik a pályázati felhívások az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Környezet és energia operatív programjában (KEOP) a környezetbarát energetikai fejlesztések támogatására, a megújuló energiaforrások használatára és az energiahatékonyság növelésére. Összesen 57 milliárd forint európai uniós és hazai támogatás áll rendelkezésre a 2009–10-es akciótervben erre a célra. Az új kiírásoknál kedvező feltételek (például megnövelt támogatási intenzitás, egyszerűbb dokumentáció és eljárás) várják az érdeklődőket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján (www.nfu.hu).

Már a Tiszta energia – tiszta környezet mottó is jelzi, hogy alapvető célunk a sikeres pályáztatás és eredményes fejlesztés a szóban forgó területeken – hangsúlyozta Kasza György, a KEOP irányító hatóságának illetékes szakembere. Szerinte a idei kiírások nagy érdeme, hogy a korábbi integráltnak mondható kiírásokkal szemben jobban illeszkednek a különböző pályázattípusokhoz (projektméret, támogatható tevékenység jellege, stb. Míg tavaly kettő pályázat kínált támogatást az energiahatékonysági és egy a megújuló energiaforrások alkalmazását szolgáló projektekre, az idén jóval több felhívás között válogathatnak az érdeklődők. További kedvező fejlemény, hogy az energiahatékonysági kiírásoknál az indirekt és a direkt támogatás is közel megduplázódik. Ennek keretében akár 70 százalékos támogatási intenzitás is elérhető, ennek átlagos mértéke 50 százalékos lesz. A leghátrányosabb kistérségekben megvalósuló megújuló energia-forrás-fejlesztési projekteknél plusz 10 százalékkal nő ez a mutató az önkormányzatok és a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében. Az elnyerhető összeg 1–500 millió (megújuló fejlesztéseknél 1-1000 millió) forint között mozog.

Kedvező változás az is, hogy 100 millió forint alatti elszámolható költségnél praktikusan egyszerűsítették és rugalmasabbá tették az eljárást, a fölött viszont megtartják a hagyományos értékelési rendszert. Az irányító hatóság intézkedései sorában nagy újdonságnak számít, hogy az idén a 260 millió forint alatti elszámolható költségű nyertes pályázatok gazdáitól az önerő bemutatását a támogatási döntés után, a szerződés megkötéséhez várják. Ezek a konstrukciók egyértelműen arra törekszenek, hogy mind a pályázók, mind az önerőt biztosító bankok számára reális, teljesíthető feltételek kerüljenek kialakításra. A projektek finanszírozását megkönnyítő intézkedések között említette Kasza György, hogy 10 millió forint támogatási összeghatár alatt nem kell biztosítékról gondoskodni a nyertesnek. Élhetnek a kiírásban felkínált 35 százalékos előleg felvételi lehetőséggel, és engedélyezik a szállítói kifizetéseket is.

A felhívások közül a két harmadik feles konstrukció összesen 4 milliárd forintos kerettel az elektromos, világítási és fűtési rendszerek korszerűsítésére, ezáltal a központi és helyi költségvetési szervek, alapítványok és egyházak közfeladatot ellátó intézményeiben az energiaköltségek csökkentésére kínál forrást. A két épületenergetikai fejlesztési konstrukció 6 milliárd forint közös kerettel az energiafelhasználás csökkentését, az intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek a korszerűsítését szolgálja, akár (alternatív forrással) kombinált projekt esetében is. Bizonyára népszerű lesz a helyi hő- és hűtési igény megújuló energiaforrásokkal történő kielégítését felajánló pályázat 6, továbbá a megújuló alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és áram-, továbbá biometán-termelést támogató konstrukció 10 milliárd forintos kerettel. S végül még egy jó hír: a távfűtési díjak csökkenését eredményezheti az NFÜ illetékese szerint a távhőszektor energetikai korszerűsítését szolgáló felhívás 8 milliárd forintos kerettel. VG