A "selejtes" diákokból lesznek kereskedők Magyarországon
A gondok azonban már a képzéssel kezdődnek. Manapság nagyon kevés diák szeretne kereskedő lenni. Sokkal inkább jellemző, hogy azok a tanulók jelentkeznek kereskedelmi szakokra, akiket nem vettek fel felsőfokú intézménybe, és nincs pontos elképzelésük a jövőről – mondja Szijjné Kállai Ildikó, a Praktiker személyzeti igazgatója, rámutatva: ezeket a diákokat a középiskolai évek alatt kellene "elkötelezetté" tenni, és megismertetni, megszerettetni velük a szakmát.
Másrészt a kereskedőképzés nem tükrözi a jelenlegi kereskedelmi struktúrát. A nagy áruházláncoknak sokkal több átfogó ismeretű szakemberre lenne szükségük, akiket helyettesítés, szabadságolás esetén több területen is be lehetne vetni.
A képzési szakokat, a tananyagot a „szakhatóság” állítja össze, amelynek nemigen van kapcsolata a gazdasági szférával, és nem hallgatják meg az intézmények igényeit és tapasztalatait sem.
„Volt olyan iskola, amely – mindenféle bürokratikus, a hatóság által megszabott keretek miatt – nem indíthatta el az általunk kért műszaki eladó szakot, de műkörömépítő szakra beiskolázhat 25 diákot” – hoz egy példát a közelmúltból a személyzeti igazgató, aki szerint a középiskolai diákoknak sokkal több gyakorlatra lenne szükségük, de ezt a tanterv nem teszi lehetővé.
