Átrendeződő kábeltévépiac

Az előfizetők számára is érzékelhető változásokat eredményezhet a magyarországi kábeltelevíziós piacon a gyenge forint. A kábelszolgáltatók számára ugyanis mind nagyobb a kísértés, hogy kitegyék műsorkínálatukból azokat a csatornákat, amelyeknek az árait a tulajdonosaik devizában (jellemzően euróban) határozzák meg, és így jelentősen megdrágultak. Hogy a tét mekkora a kábelcégek számára, jelzi, hogy a műsorszolgáltatóknak fizetett jogdíjtömegnek jellemzően a 30-40 százaléka devizás.

Egy élő szerződéshez hozzányúlni persze kényes ügy. „Ezen a piacon a kontraktusok határozott időre, jellemzően hosszú távra köttetnek, bármiféle változtatás, különösen egy ilyen horderejű, csak közös megegyezésen alapulhat” – mondja Rajkai László, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke. A kínálatból önként kikerülni viszont értelemszerűen egyetlen műsorszolgáltató sem hajlandó. Vannak persze piaci szereplők, akik mindezek ellenére próbálkoznak; értesüléseink szerint számos kisebb kábelszolgáltató bontott szerződést egyoldalúan az elmúlt hónapokban – hogy milyen jogkövetkezményekkel, nem ismeretes.

Bevett gyakorlatnak számít ugyanakkor, hogy a kifutó szerződéseket nem hosszabbítják meg a felek, ha valami miatt nem elégedettek annak tartalmával, és nem sikerül újratárgyalni a feltételeket. „A szerződések jellemzően a naptári év végéig szólnak” – mondja Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke, aki szerint, ha

a válság és így a forint gyengélkedése elhúzódik, 2009/2010 fordulóján tömegessé válhat a „devizás kontraktusok” kifuttatása. „Ám ez sem jelenti mindenáron az adott csatorna kihullását a műsorkínálatból, hiszen elképzelhető, hogy az alku során sikerül elérni a szerződés forintosítását” – hangsúlyozza a szakember, utalva arra, hogy a műsorszolgáltatók – saját jól felfogott érdekükben – igyekeznek reagálni a kábelcégek megváltozott igényeire.

Azt, hogy a „devizás” csatornák gyenge forint miatti drágulása milyen hatással lehet a kábelszolgáltatók gazdálkodására, mutatja, hogy a cégek összes költségének 40-50 százalékát teszik ki a jogdíjak (előfizetőnként és csatornánként jellemzően havi 30–100 forintot fizetnek a műsorszolgáltatóknak), a fent említett 30–40 százalékos devizás hányadot figyelembe véve ez 12–20 százalékos kitettséget jelent. „Tízszázaléknyi kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás 3-4 százalékponttal csökkenti a cég EBITDA-ját” – számol be tapasztalatairól Medvecz Péter, a Budapesten, valamint Heves, illetve Pest megyében 33 ezer kábeltelevízió-ügyfelet kiszolgáló Rubicom Zrt. vezérigazgatója, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a szektort magas, 40 százalék körüli átlagos EBITDA jellemzi.

Árnyalja a képet az is, hogy bár az elmúlt hónapokban tagadhatatlanul veszítettek a devizamozgásokon a kábelcégek, a megelőző fél-háromnegyed évben viszont még jókora árfolyamnyereséget könyvelhettek el. „A kérdés az, hogy vajon most járnak rosszul, vagy eddig jártak jól” – mondja Málnay B. Levente, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke, az MTV Networks Magyarország vezérigazgatója. A szakember amúgy úgy látja, a bejáratott, nagy márkaértékű csatornák esetében mindegy, hogy forintban vagy devizában vannak-e az árak meghatározva, a kábelcégek mindenképpen a kínálatukban tartják őket. Arról nem is beszélve – teszi hozzá Málnay B. Levente –, hogy ezen a piacon nagyon fontosak a hosszú távú partneri kapcsolatok, amelyeket nem szívesen áldoznak be némi árfolyamveszteség miatt a felek.

Különösen a nagyobb cégeknél látszik ez. A Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Kábel például egyáltalán nem tesz különbséget a devizában, illetve a forintban számlázó műsorszolgáltatók között, számukra ez nem döntési tényező, és ugyanez a helyzet

a középkategóriásnak számító Rubicomnál is. Ami a másik oldalt illeti, az árait forintban meghatározó, a tematikus csatornák piacán vezető IKO például 25 százalékkal csökkentette az árait. A cél az volt, hogy így is segítsék partnereiket a pénzügyi nehézségek elkerülésében. A rendelkezésére álló mozgástéren belül igyekszik figyelemmel lenni partnerei igényeire a többnyire ugyancsak forintban árazó, de a Zone-csatornák révén „devizás” szerződésekkel is rendelkező Chello csoport is.

Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a kisebb, gyengébb pénzügyi pozícióban lévő kábelcégeknél a túlélés rövid távú érdeke mindennél fontosabb, ebben a körben tehát mindenképpen számítani kell a műsorkínálat átalakulására. A tapasztalatok szerint elsősorban a külföldi tulajdonú műsorszolgáltatók ódzkodnak a forintalapú elszámolástól (az árakkal kapcsolatos információkat jellemzően üzleti titokként kezelik a cégek), hiszen az az anyavállalataik számára jelentős árfolyamkockázatot jelentene. Ezzel azonban továbbhárítják ezt a

rizikót a kábelszolgáltatókra, ez különösen a kisebb cégekre nézve jelent nagy terhet, ők ugyanis devizás bevétellel nem rendelkeznek, pénzük nincs fedezeti ügyletekre, így teljesen ki vannak téve az árfolyammozgásoknak.