Más kelet-európai országokban szintén a vasúti - elsősorban személyszállítás - csökkenése és veszteségessége figyelhető meg, a fejlettebb nyugat-európai államokban pedig a vasút szerepe mindezek ellenére meghatározó a tömegközlekedésben.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Vasúti Igazgatási Főosztályának legfrissebb, a 2008. évről szóló elemzése szerint a helyközi vasúti személyszállítás idén is folytatódó visszaesésében a válság hatása mellett szerepe van a közúti közlekedés, különösen az egyéni gépkocsihasználat további térnyerésének és a 2007-ben jelentősen megemelt jegyáraknak is.
A hatóság adatai szerint a helyközi személyszállításban 145 millió utas vett részt 2008-ban, ami 3,2 százalékkal marad el az előző évitől, az utaskilométerben kifejezett visszaesés pedig 5,1 százalék.
A személyszállítással foglalkozó - állami tulajdonú MÁV csoporthoz tartozó - MÁV Start Zrt. 2008-ban 160 milliárd forint költségtérítést kapott a központi költségvetésből, és további 42 milliárd forint volt a fogyasztói árkiegészítést is tartalmazó jegyárbevétel.
Az NKH tanulmánya hangsúlyozza: Magyarország valamennyi vasútvonalán átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válhat az állami források felhasználása, amennyiben a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttal (GYSEV) kötötthöz hasonló szerződés születik az állam és a MÁV-Start Zrt. között is. A GYSEV-vel kötött megállapodás ugyanis szabályozza egyebek között a közszolgáltatás keretében nyújtandó szolgáltatásokat, a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat, és a szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítésének következményeit is.
A MÁV utasainak 20 százaléka - a 65 éven felüliek és a vasutasok - ingyen utazik. Számos kedvezmény van egyebek mellett a fiataloknak, a fogyatékkal élőknek és a közszolgáltatásban dolgozóknak.
A magyarországi vasúti áruszállításban az idén nemcsak a válság hatása jelentkezik, hanem a mezőgazdasági szállítási igények tavalyi növekedési ütemének várható elmaradása is. Az ágazat volumene 2008-ban 4,4 százalékkal 51,62 millió tonnára csökkent, míg az árutonnára vetített, kilométerben kifejezett szállítás 3,2 százalékkal, 9,82 milliárdra esett vissza.
A vasúti infrastruktúra fejlesztése a korábbi évekhez hasonlóan elmaradt és elmarad a közutat érintő beruházásoktól, a magyarországi pályahálózatokon elsősorban európai uniós támogatások szolgálnak forrásul a beruházás finanszírozásához. A MÁV Trakció Zrt. mellett ugyanakkor több vasúti társaság is mozdonybeszerzésekről döntött, új vagy használt és felújított vontató járművek vásárlásával - olvasható az elemzésben.
A magyar vasúti áruszállítási piac továbbra is erősen koncentrált - jegyzi meg a tanulmány. A piaci viszonyok alakulása szempontjából meghatározó, hogy a szűkülő kereslethez a nagyobb és tőkeerősebb, de éppen átalakuló piaci szereplő, vagy a kisebb, de rugalmasabb vállalatok lesznek képesek jobban alkalmazkodni.
A MÁV Cargót érzékenyen érintheti az eddigi biztos megrendelők termelésének visszaesése, de egy-két éven belül nem várható a piaci koncentráció jelentős csökkenése. Hosszabb távon azonban a vasúti árufuvarozók is számolhatnak azzal, hogy a régiós vasúti áruszállítási áramlatok megszerzéséért is erősödik a verseny.
A közlekedési hatóság adatai szerint Magyarországon a közforgalmú vasúti pályahálózat hossza 7 700 kilométer, amiből több mint 2 600 kilométer a transz-európai hálózat része. Az elővárosi vasutak hossza mindössze 97,6 kilométert tesz ki, és az összes, nyílt hozzáférésű vasúti pálya hossza meghaladja a 8 030 kilométert.
A személyszállítással foglalkozó MÁV Start, a vontatási tevékenységet végző MÁV Trakció, valamint a MÁV Nosztalgia Kft. mellett a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) rendelkezik az európai vasúti térség, illetve a magyar országos hálózat használatára engedéllyel. A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) pedig elővárosi személyszállításra kapott engedélyt. Térségi személyszállítást összesen húsz társaság végezhet, jellemzően erdei vasutat üzemeltető erdőgazdaságok, vagy például MÁV Zrt. Széchenyi-hegy Gyermekvasút.
A vasúti társaságok jelentései alapján 2008-ban az előző évhez képest kis mértékben, 0,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma: a magyarországi vasúti cégeknél valamivel kevesebb mint 18 ezer, a pályavasutaknál mintegy 17 600 ember dolgozott a múlt évben.
Az európai vasúti közlekedés gazdasági eredményei rendkívül vegyes képet mutatnak. Megállapítható ugyanakkor, hogy a fejlettebb nyugat-európai országokban elsősorban a személyszállításra helyezik a hangsúlyt, míg a kelet-európai országban inkább a teherszállítás működik nyereségesen a csökkenő forgalmú személyszállítás mellett. A vasúttársaságokat ugyanakkor az állam szinte valamennyi országban jelentős támogatásban részesíti.
