Perelt bábolnai földek

Bírósághoz fordul a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. bábolnai földértékesítési ügyletei miatt – mondta a Világgazdaságnak Völner Pál, a közgyűlés fideszes elnöke. Hozzátette: az önkormányzat azt kifogásolja, hogy az MNV olyan esetekben is meghosszabbította a szerződéses fizetési határidőket, amikor a vevők az állami területeket elővásárlási jog alapján szerezték meg. Az elnök szerint a vagyonkezelőnek ilyen intézkedésekhez nem volt jogosítványa, mivel a megállapodások automatikusan elévülnek, ha az elővásárlási joggal élők a vételárat az eredeti határidőig nem fizetik meg. Ezért a közgyűlés a per megindításával a szerződések semmisségének megállapítását kívánja elérni. A bírósági keresetet várhatóan a jövő héten nyújtják be – tette hozzá Völner Pál. Mint ismert, az MNV – a Gyurcsány-kormány korábbi döntései nyomán – több fordulóban adta el az egykori Bábolna Zrt.-hez tartozó területeket, amelyek összesen 11 ezer hektárt tettek ki. Az értékesítésekig a földek kényszerhasznosítását a tartós állami tulajdonban lévő Bábolna Nemzeti Ménesbirtok (BNM) Kft. végezte, míg a hazai agrárgazdaság valamikori „zászlóshajójának” számító Bábolna Zrt. felszámolás alá került. A bábolnai területekből mintegy 5,5 ezer hektár esett Komárom-Esztergom megyére. E földeket három közel azonos nagyságú, 1600-1800 hektáros részletben hirdette meg az MNV.

Völner Pál tájékoztatása szerint a közgyűlés elsősorban azt a tranzakciót vitatja, amellyel egy konzorcium 1600 hektáros területet vehetett meg a közelmúltban. A hét magánszemélyből álló társulás úgy gyakorolhatott elővásárlási jogot, hogy csupán egyik tagja volt helyi lakónak minősülő egyéni gazdálkodó, a többiek befektetőként vettek részt a konzorciumban. A vevők – állítja Völner Pál – a vételárat nem fizették ki, ezért az MNV a fizetési határidőt március 16-án hatvan nappal meghosszabbította.

A közgyűlés egyébként szintén indult az értékesítési pályázatokon, és 250 millió forintért összesen 287 hektárt szerzett meg. Az önkormányzat igényt tartana a vitatott területekre is, ha a bíróság kimondaná a szerződés(ek) semmisségét. Az elnök szerint a cél az, hogy a földeket megyei agrárgazdálkodók hasznosítsák, ezért a közgyűlés az általa megvásárolt területek művelését rájuk kívánja bízni. Ugyanakkor az is jó megoldás lenne, ha a szabálytalanul eladott földek a bírósági döntés után a BNM-hez kerülnének – szögezte le.

Az MNV-nek megvan a jogi lehetősége arra, hogy a fizetési határidőket meghosszabbíthassa – mondta Száraz Gábor, a társaság szóvivője. A vagyonkezelőt ez ügyben számos vevő kereste meg az utóbbi időszakban, mert nehezebben jutottak a vásárláshoz szükséges hitelekhez a pénzügyi-gazdasági válság miatt. A hoszszabbítást – közölte Száraz Gábor – kivétel nélkül mindenki megkapta. Hozzátette: a konzorciummal kapcsolatos konkrét esetben a tagok nemcsak elővásárlási jogukkal éltek, hanem ők tették a legjobb árajánlatot is. (A vásárlók adatait és a szerződések feltételeit a tranzakciók lezárultával kívánja nyilvánosságra hozni a vagyonkezelő.)