A Facebook az egész világot behálózná - Hol a határ?

A Digital Sky Technologies viszonylag olcsón, 200 millió dollárért jutott 1,96 százalékos Facebook részesedéshez, hiszen 2007-ben a Microsoft még 240 millió dollárért vásárolt 1,6 százalékot a közösségi portálból. Eszerint a Facebook értéke mostanra 5 milliárd dollárral kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Az alapító-vezérigazgató Mark E. Zuckerberg készen áll a válasszal. Mint a New York Times-nak elmondta, a Microsoft-üzlet a piaci csúcs idején született és egy Redmonddal kötött komplex megállapodás része. Zuckerberg valóban nem panaszkodhat, mivel a most záruló forráskeresési akció során 600 millió dollárt szerzett cégének. A vezér a most befolyó bevételt szavai szerint bufferként használja a folyamatos növekedés támogatásához. Ez a növekedés egyébként olyan dinamikus, hogy számításai szerint a világ legnépszerűbb közösségi portálja 2010-re külső tőke bevonása nélkül működhet majd.

A Digital Sky Technologies Európa egyik jelentős internetes befektetője. Saját adatai szerint a kontinens orosz nyelvű oldalakon történő látogatásainak 70 százaléka a tulajdonában lévő weboldalakhoz köthető. A Facebook segítségével a cég az európai hirdetési lehetőségek kiaknázását tervezi. Jurij Milner vezérigazgató szerint az olyan, orosz nyelvű weblapok, mint a Mail.ru vagy a Forticom az amerikai óriásnál jobban értenek a helyi reklámbevételek megszerzéséhez.

A comScore adatai szerint áprilisban 307 millióan látogatták meg az oldalt, ez a tavalyi szám háromszorosa. A felhasználók 79 százaléka az Egyesült Államokon kívülről érkezett. A közösségi oldal szigorú designjának és profilkezelési szabályainak köszönhetően élesen megkülönbözteti magát versenytársaitól. Március végére az aktív felhasználók száma elérte a 200 milliót, de Zuckerberg célja, hogy a világ minden polgárát taggá tegye. Mint mondta, 6 milliárdhoz képest a 200 millió elenyésző szám. A 2004-ben alapított portál az első nagy technológiai ugrást 2007 májusában tette: a Facebook Platform projekt keretében külső szoftverfejlesztőket hívott meg, akik a portálba épített közösségi alkalmazásokat telepíthettek az oldalra. (Ezt a lépést a legnépszerűbb hazai közösségi portál, az iWiW ebben az évben tette meg.)

A portál fejlődése ugyanakkor nem volt zökkenőmentes: 2007 novemberében felháborodást keltett a felhasználók körében a Beacon (fáklya) rendszer bevezetése. Ennek segítségével a tagoknak a Facebook 40 partneroldalán végzett tevékenységét (beleértve a vásárlásokat) jelentették Facebookos ismerősöknek. 70 ezren írták alá a tiltakozó petíciót, amelynek nyomán a portál meghátrált. 2009-ben ismét az adatvédelemmel gyűlt meg a Facebook baja: az ekkor életbe léptetett módosítások értelmében a felhasználók nem törölhették tetszőleges időpontban és véglegesen adataikat a rendszerből. Emellett a cég leszögezte, hogy a regisztrált adatokat tovább tárolja azután is, hogy az adott tag kilépett. Az újabb tiltakozási hullám nyomán Zuckerberg ezt az intézkedést is visszavonta.

Ugyanakkor a cég kitart joga mellett, mely felhatalmazza arra, hogy a felhasználók adatait lemásolja és terjessze. Álláspontjuk szerint csak így védhetik meg magukat az esetleges támadásoktól, amelyek olyan tagoktól érkezhetnek, akik meggondolatlanul osztottak meg másokkal bizonyos információkat.

A közösségi portálokon felgyűlő hatalmas adatmennyiség értékét nemrég fedezte fel a marketing. Az advertising szó mintájára megalkotott „appvertising” kifejezés a közösségi oldalakon elhelyezett, programokba épített reklámüzeneteket takarja. Mint hogy a fiatalok mintegy 70 százaléka használja a közösségi oldalakat, egy amerikai felmérés szerint az ilyen reklámokkal hetvenötször annyiszor lépnek kapcsolatba, mint a bannerekkel és ötször annyiszor, mint egy televíziós reklámmal. Mostanra Magyarországon is eljött az idő arra, hogy a hirdetők megértsék a közösségi gondolkodás fontosságát – nyilatkozta korábban a Sodapop projekt kapcsán lapunknak az iWiW alapítója.

De nem csak a cégek lépnek be a közösségi oldalak területére. A Facebook májustól kezdte terjeszteni azt a technológiát, amelynek segítségével reményeik szerint bármilyen eszközről követhető lesz az ismerősök tevékenysége anélkül, hogy a felhasználó meglátogatná a Facebook.com oldalt. A Facebook tehát közvetve beépülhet a böngészőkbe, iPhone-okra, számítógépek desktopjaira. Az egyre népszerűbb webes „start-up” cégek a Facebookba kapaszkodva érhetnek el sikereket úgy, hogy ezzel tovább tágítják a közösségi portál által lefedett területet. Erre példa a Seesmic nevű, webes videóra specializálódott kis cég, amely a csőd felé araszolt, míg ki nem eszelte, hogy a Facebook felhasználóiból speciális csoportokat képez. Így megfigyelhetőek például az ezer főnél nagyobb, new yorkiakat magukba foglaló kisközösségek. Szintén erre példa a Bear Stearns volt elemzőjének találmánya, a SocialScope, egy program, amivel a BlackBerry-tulajdonosok figyelhetnek több közösségi portált.

A kérdés csak az, valódi üzleti lehetőséget találnak-e ezek a felfutó cégek vagy kénytelenek lesznek később pénzt kérni a használatért, kockáztatva, hogy elveszítik felhasználóikat. Szintén felmerül, hogy a közösségi hálóra épülő számtalan vállalkozás elvonhatja az internetezőket az eredeti portáloktól. A Facebook azonban bizakodó: mint mondják, a web első számú közösségi motorjaként mindig találnak majd lehetőséget a profitszerzésre.