A válság évszázadát éljük
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság „Rosszak Magyarország esélyei egy globális energiaválság esetén, márpedig a válság évszázadát éljük. A hozzáférhető fosszilis energiahordozók mennyisége ugyanis csökken, s még mindig nem látható, hogy mivel lenne pótolható” – jelentette ki a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja rendezvényén Horváth Ferenc, az ELTE geofizikai és űrtudományi tanszékének vezetője. Egy-két évtized múlva egyes régiókban vagy akár világviszonylatban is hiány lehet energiahordozóból, s ami még hozzáférhető lesz a piacon, az is megdrágul. Közben a kereslet nő, hiszen a föld ma 6-7 milliárd fős lakossága 2040-re 9 milliárdra bővülhet.
A világ éves energiafelhasználása 10,5 ezer megatonna olajegyenértéknek felel meg a BGR (német földtani szolgálat) éves jelentése szerint. A mennyiség legnagyobb, 37,3 százalékos részét az olaj képviseli, 25,3 százalékot a szén tesz ki, 23,3 százalékot pedig a gáz. Vagyis mintegy 86 százalékát olyan energiahordozók, amelyek készletei végesek. Ma nehezen képzelhető el, hogy a fennmaradó 14 százalékot kitevő atom-, biomassza- és vízenergia együtt ellensúlyozni tudná a fosszilis energiahordozók elapadását. Térségenként és országonként természetesen eltérő a felhasznált energiaféleségek összetétele. A magyarországi például hasonlít az uniós átlaghoz, azzal a lényeges eltéréssel, hogy nálunk a gázra jóval nagyobb, 42,8 százalékos arány jut, az olajra viszont kisebb.
A szakember szerint tisztában kell lenni azzal, hogy szénhidrogén-termelésünk csökken, hiszen az olajé és a gázé is már túl van a csúcson. Olajfelhasználásunk 83, gázfelhasználásunk 80 százaléka külföldről származik. Az importtal nem az a fő gond, hogy elzárják-e a csapot, vagy sem, hanem hogy a túlsó végén meddig tudnak beletáplálni szénhidrogént. Az Amerikai Geológiai Intézet hírhedt, háromvariációs „gyors halál” elmélete szerint a világ már 2026-ra kifogyhat az olajból, ha akkorra nem, majd 2037-re, de legkésőbb 2047-re. Egy derűlátóbb elmélet szerint viszont a feltételezettnél lassabban fogyunk ki az olajból, és látványosabban nő a nukleáris, a víz- és a megújuló energia termelése is. Ám ez az elgondolás nem sokakat győzött meg – mondta a szakember.
Az energiaszerkezet javításának egyik hazai eszköze a nem hagyományos (részben makói) gázkincsre való összpontosítás lehet Horváth Ferenc szerint. A másik út az atomenergia arányának a növelése. A Paks 2 néven tervezett beruházás csak nukleáris termelésünk szinten tartására elég, bővítésére már nem, hiszen az új blokk vagy blokkok csak a meglévőket pótolják, ha azokat – meghosszabbított élettartamuk lejártával – lebontják. A harmadik lehetőség a megújuló energiaforrások mainál hatékonyabb támogatása.
Újragondolás
Az egyébként jól kezelt év eleji gázválság rávilágított, hogy bizonyos módosításokra van szükség a hazai szabályozásban – fejtette ki Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke. Mint ismertette, újra kell gondolni a korlátozási koncepciót, segíteni kell az alternatív tüzelőanyagra való áttérést, felül kell vizsgálni az erőműveknek a folyékony szénhidrogén kötelező készletezését.Ezek mellett véleménye szerint át kell tekinteni a biztonsági földgáztárolás előírásait, s új szabály kell a gázzal való takarékoskodásra, gázkorlátozás nélkül.
Ezek mellett véleménye szerint át kell tekinteni a biztonsági földgáztárolás előírásait, s új szabály kell a gázzal való takarékoskodásra, gázkorlátozás nélkül.-->
