Átfut a válság a futárcégeken

A márciusban prognosztizált 8-10 helyzett 20-25 százalékos piacszűküléssel szembesültek az idei első negyedben az expresszfutárcégek. A tendencia a nagyvállalatok negyedéves eredményein is nyomot hagyott. A piaci szereplők szerint a helyzet Magyarországon semmivel sem rosszabb, mint Európában vagy világszerte. A válság mégis komoly átrendeződést hozhat a hazai piacon.

A holland expressz szállító, a TNT közelmúltban közzétett adatai szerint adózott eredménye 58 százalékkal, 76 millió euróra zuhant az év első három hónapjában 2008 ugyanazon időszakához képest. A forgalom sem alakult fényesen: a várt 2,5 milliárd helyett 2,44 milliárd eurót hozott a narancssárga gyorsposta január és március között, míg egy évvel ezelőtt 2,72 milliárdos bevételt regisztráltak. Hasonlóan szenved a válságtól a United Parcel Service (UPS) amerikai expressz szállító is: a forgalom 14 százalékkal, 10,9 milliárd dollárra esett az első negyedévben, adózott eredménye 401 millióval maradt el a tavalyitól. Nagyot zuhant az amerikai FedEx profitja: 75 százalékkal keresett kevesebbet, mint a múlt évben.

A gazdasági recesszió hazánkban is nyomot hagy az expressz szállítók piacán, így a szolgáltatók meglehetősen óvatosan fogalmaznak. A TNT hazai leányvállalatánál még becslésekbe sem bocsátkoztak a piaci visszaeséssel kapcsolatban, a DHL pedig nyilatkozati stopot rendelt el az egész vállalatcsoporton belül. A reakció egyértelmű: a piacon eddig is nagy volt a verseny, a válság mélyülésével pedig egymás még megmaradt ügyfeleit próbálják elhódítani a szolgáltatók. A lapunk által megkérdezett cégek zöme úgy véli, a csökkenő trendet őszre a stagnálás válthatja fel, és 2010 közepétől a 2002-es szintekről indulhat újra egy lassú növekedés.

„Új megrendelésekhez a jelenlegi helyzetben két módon juthat egy cég: vagy olyan ágazatokban keresgél, ahonnan eddig kevés megbízás érkezett, vagy a versenytárs ügyfelét próbálja megszerezni” – fogalmaz Járosi Márton, a TNT Express Worldwide Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Az expressz szállítók legnagyobb megbízói éppen a válság által leginkább sújtott autóiparban és az elektronikai ágazatban tevékenykednek. Járosi szerint ennek ellenére nem a feladott csomagok volumene, inkább azok súlya csökkent. Az ily módon apadó árbevételt a TNT költségcsökkentéssel, többek között a létszám leépítésével próbálja ellensúlyozni.

A piaci lehetőségeket az is befolyásolja, hogy a vállalatoknak megéri-e raktározni, vagy inkább a kisebb árukészletet gyorsabb forgási sebességgel kombinálva a hagyományos fuvarozásról áttérnek az expressz szállításra – állítja Szabados Tamás, a 24H Logistics Kft. ügyvezető igazgatója. Van olyan cég, amelyiknek olcsóbb, ha az utóbbi megoldást választja. Az ágazatban ezért nem feltétlenül a visszaeső megrendelésekkel, hanem a válság miatt az áraikat drasztikusan csökkentő versenytársakkal van probléma: ezek az alacsonyabb díjak elérése érdekében gyengébb szolgáltatásokkal próbálnak ügyfeleket szerezni. A mindinkább lefelé tartó árspirál hosszú távon sem az ügyfeleknek, sem a piaci szereplőknek nem érdeke.

Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, ebben a helyzetben néhány eladósodott vagy rossz működési szerkezetű futárcég megy csődbe, mivel ilyen mértékű és hoszszú ideig tartó visszaesésre egyetlen hitelfelvevő vállalkozás sem volt felkészülve. A piacon belüli átrendeződés segítheti a rugalmasabb, erősebb cégek pozícióit. Az augusztus és szeptember sok vállalkozásnak még normális üzleti években is komoly pénzügyi holtpontot jelent. Most ezek a hónapok a kegyelemdöfést is hozhatják. A korábban takarékoskodó futárcégek vagy tőkeerős külső befektetők esetleg felvásárlásokba kezdhetnek, kihasználva egyes vállalkozások kiszolgáltatott pénzügyi helyzetét – foglalta össze.

A Hajtás Pajtás Kft. fuvarjainak száma 20-25, árbevétele 15-20 százalékkal csökkent tavalyhoz képest – tudtuk meg Kürti Gábortól, a cég ügyvezető igazgatójától. „A megrendelők alapjáraton dolgoznak. Nem indítanak új kampányokat, nem alapítanak új projektcégeket, kivárnak. Egyértelműen a nagyobb társaságok fogták viszsza jobban a megrendeléseiket, az ágazatokat tekintve pedig a média-, reklám- és építőipari társaságok. Itt sok helyen összeomlásszerűen csökkent a megrendelések száma” – fogalmazott Kürti Gábor.