Átrendeződő biciklipiac

Súlyosan érintette a gazdasági visszaesés a hazai kerékpárpiaci szereplőket. Berkes György, a Magyar Kerékpárgyártók és Kereskedők Szövetségének (MKKSZ) elnöke lapunknak elmondta: a tavaly októberben kirobbant és az év első negyedére kiteljesedett válság miatt az idén elmaradt a tavaszi vásárlói roham, amelyből a biciklikereskedések bevételének jelentős része származik, az év többi részében pedig már nem várható pótlólagos forgalomnövekedés. Az elnök szerint ez sok bolt bezárását vonja maga után.

Az üzleteknél jobb helyzetben vannak a nagyobb hazai gyártók, amelyek a belső kereslet csökkenésére reagálva exportjuk növelését helyezik előtérbe. Erre módjuk is nyílik, mert termékeik iránt Nyugat-Európában nagyobb lett az érdeklődés.

A Neuzer Kerékpár Kft. az idén a tavalyinál tízezerrel több, 45 ezer bicikli eladását tervezi elsősorban a holland és német piacokon, ebből egymilliárd forint bevételt vár. A 110 főt foglalkoztató, esztergomi székhelyű cég ügyvezető igazgatója, Neuzer András lapunknak elmondta: a többlet csak úgy értékesíthető, ha az eddignél kisebb, 2-3 százalékos árréssel számolnak. A magyar exportőröknek ugyanis most Nyugat-Európában azokkal a lengyel és bolgár gyártókkal kell felvenniük a versenyt, amelyek hatalmas raktárkészletet halmoztak fel, és így kényelmesebben tudják megszabni az áraikat. A stratégia azonban hosszabb távon így is értékteremtő lehet, hiszen ezzel munkahelyeket és piacokat képes megtartani a cég.

Az Olimpia Kft. – amelynek Berkes György az ügyvezető igazgatója – évente negyvenezer kerékpárt exportál, erősebb külföldi promócióval és új termékek bevezetésével ellensúlyozza a magyar piacon érzékelhető visszaesést. Ennek révén a 80 százalékban exportorientált gyártást ebben az évben is sikerülhet tovább növelni. Sok országban a kerékpárokra már régóta a gépkocsik alternatíváiként tekintenek, és az egy főre jutó biciklik száma jóval nagyobb, mint itthon.

A Schwinn-Csepel Zrt. 2005 óta évente 10 százalékkal több kétkerekűt értékesített belföldön, a növekedés azonban a 2009. első negyedévi adatok szerint az idén megtorpant. A visszaesés egyik okaként a cég értékesítési vezetője, Paróczai Iván a fogyasztási hitelek visszaszorulását említette, mivel sokan ennek igénybevételével jutottak hozzá új kerékpárjukhoz. Ennek ellenére a Schwinn-Csepel is bízik az export növekedésében. A vállalat főként román, finn és szlovén piacra exportál kétkerekűeket. Paróczai Iván elmondta: ezekben az országokban évek óta 12 százalékkal nő a kereslet a termékeik iránt, tavaly már a termelés 15 százaléka, 12 ezer bicikli külföldön talált gazdára, és reményeik szerint ez a szám ebben az évben sem lesz kevesebb.

Az Avex Kft., amely évente ötvenezer kerékpárt gyárt a hazai piacra, a rossz gazdasági körülmények ellenére is erre az évre tervezi növekvő exporttevékenységének fellendítését. A cég kerékpárkivitelének középpontjában elsősorban a környező országok állnak.

Sokan azért még nem írták le a hazai kerékpár-kereskedelmet sem, igazodnak a lassan átrendeződő igényekhez. A kétkerekű már a magyarok szemében is elsősorban használati eszköz, ezért a vásárláskor többnyire gazdaságossági és kényelmi szempontokat mérlegelnek. Ennek megfelelően háttérbe szorult a korábbi évtizedek slágerterméke, a hegyikerékpár, és az eladások felét már a komfortosabb városi biciklik teszik ki. A szövetség szerint mind többen fordulnak el az olcsó, 10-20 ezer forintba kerülő modellektől, és hajlandók a jobb minőségű kerékpárok 50-60 ezres árát megfizetni. A felsőbb kategóriás biciklik iránti érdeklődés miatt a hipermarketek egyre kevésbé jelentős szereplők a piacon, és a szakkereskedések kínálata kerül előtérbe.

A Német Általános Kerékpárklub által megkérdezettek 15 százaléka a Magyarországot is érintő Duna menti kerékpárutat nevezte meg kedvenc túraútvonalának. Az egyes útvonalak értékelésénél a németek három legfontosabb szempontja az autómentes terep, a megfelelő tájékoztató táblák megléte és az utak minősége.

Talán ezen kritériumoknak tudható be, hogy míg a dunai túra kapcsán a német kerékpárosok ötödik legkedveltebb külföldi célpontja Ausztria, Magyarország az első tíz közé sem került be.

A Német Általános Kerékpárklub által megkérdezettek 15 százaléka a Magyarországot is érintő Duna menti kerékpárutat nevezte meg kedvenc túraútvonalának. Az egyes útvonalak értékelésénél a németek három legfontosabb szempontja az autómentes terep, a megfelelő tájékoztató táblák megléte és az utak minősége.

Talán ezen kritériumoknak tudható be, hogy míg a dunai túra kapcsán a német kerékpárosok ötödik legkedveltebb külföldi célpontja Ausztria, Magyarország az első tíz közé sem került be.-->