Az egészségügyi bizottság ugyanis szerdán egyhangúlag elfogadta a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását célzó tervezetet. Kökény Mihály, a bizottság elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az indítvány a zárt helyiségekre vonatkozik, így nem érinti az éttermek kerthelyiségét, valamint a kizárólag italokat és hideg ételeket felszolgáló egységeket. Az elnök szerint a hazai vendéglői közönség háromnegyede támogatja az éttermi dohányzás beszüntetését.
Az Európai Bizottság felmérése is hasonló: a teljes tilalmat a munkahelyeken a megkérdezettek 84 százaléka támogatja, 79 százalék az éttermekben és 65 százalék a klubokban, bárokban is tiltaná a dohányzást. Kökény Mihály hangsúlyozta: „Semmilyen statisztika nem támasztja alá a vendéglátó-ipari szervezetek azon állítását, amely szerint a dohányzás teljes beszüntetése forgalomcsökkenést jelentene. Mi több, nőtt a vendégek száma azokban az éttermekben, amelyek önként vállalták mindezt.”
Másként látja a helyzetet Háber Tamás. A Magyar Vendéglátó Ipartestület (MVI) elnöke elmondta: az egészségügyi bizottság minden szakmai egyeztetés nélkül döntött a javaslatról, a puszta számszaki határozatok mögött nincsenek valós vállalkozói, munkahelymegtartó szempontok. Az általa ismert nemzetközi adatok azt mutatják: azokban az országokban, ahol sűrűn járnak étterembe, a kezdeti 28 százalékos forgalomcsökkenést követően fél-háromnegyed éven belül 3-4 százalékos mínuszra állt be a vendégszám.
A gyengébb gazdaságokban másfél-két év kell ahhoz, hogy az éttermi forgalom helyreálljon a dohányosok kitiltása után. Magyarországon a válság miatt a legjobb esetben is 20-30 százalékkal esett a vendéglátóhelyek forgalma, a július elsején életbe lépő áfaemelés pedig 15,2 milliárd forintot vesz ki a vendéglősök zsebéből. Becslése szerint a dohányzás teljes kitiltása az egységek megközelítőleg 28-30 százalékának a bezárásához vezethet.
