Egységfront a borjárulékért

Fidesz–MSZP-s támogatottságú módosító indítvánnyal kívánja megváltoztatni a kormány eredeti álláspontját az úgynevezett forgalomba hozatali borjárulék elosztásával kapcsolatban a parlament mezőgazdasági bizottsága (mb). A javaslatot – amelyet Font Sándor, a testület fideszes elnöke és Bedő Tamás szocialista képviselő jegyez – kedden kapcsolódó bizottsági indítványként fogadta el az mb. Az elképzelések célja, hogy az ágazati befizetések felhasználásakor ne növekedjen az állami minőség-ellenőrzésre fordított összeg a piacbővítésre szolgáló bormarketingkassza rovására.

Mint ismert, az elmúlt hetekben az FVM és az ágazati szervezetek között az váltott ki vitát, hogy a kormány a bortörvény tervezett módosításával átalakítaná az eddigi pénzfelhasználási módszert. A tárca mostanáig a tényleges befizetések 60 százalékát marketingre, 40 százalékát minőség-ellenőrzésre osztotta el, ezután viszont az ellenőrzési hányadot „előre” elkülönítve kérné. Így fennállna annak a veszélye, hogy a bormarketingre arányaiban kevesebb jutna, ha a fogyasztás az olcsóbb borok irányába tolódna el – hívják fel a figyelmet ágazati szakértők.

Az ügy hátterében az áll, hogy a jelenlegi nyolcforintos egységes literenkénti járulék differenciálttá válna. A földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű nedűk (asztali és tájborok) belföldi forgalmazásakor litererenként öt, míg az oltalom alatt álló eredetmegjelölésűeknél (minőségi borok) tíz forintot kellene fizetni. Az agrártárca viszont – az eddigi nyolc forintból kiindulva – minden termékre 3,20 forintos minőség-ellenőrzési hozzájárulást írna elő. Ez az ötforintos járulékon belül nem 40, hanem 64 százalékos részarányt képviselne, vagyis a marketingre jutó összeg itt szűkülne.

A mezőgazdasági bizottság – szemben az FVM véleményével – egyöntetően úgy ítélte meg, hogy a 3,20 forintos fix összeg helyett a 60-40 százalékos utólagos elosztást kell alkalmazni – közölte Font Sándor. Hozzátette: a marketing erősítésére van szükség, mivel a forgalom 80 százalékát adó asztali és tájborok termelői eddigi befizetéseikből alig kaptak vissza valamit. (Ezért abban nem is volt szakmai vita, hogy az ő hozzájárulásukat csökkenteni kell.) Az FVM álláspontját – érvelt az elnök – költségvetési szempontok határozták meg, mert az ellenőrzési pénzek a tárca büdzséjébe folynak be. A minisztérium máig nem számolt el azzal, hogy ezt az öszszeget valóban minőségi kontrollra vagy forráshiányának részbeni csökkentésére használta-e fel – tette hozzá.

Az FVM szakértői szerint a tárca azért ragaszkodott a nyolcforintos eddigi járulék 40 százalékához, mert el akarta kerülni, hogy a minőség-ellenőrzésre és

-védelemre kevesebb jusson (VG, április 21.). A bizottság keddi ülésén viszont már a minisztérium is támogatta a bizottsági módosító javaslatot. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) úgy ítéli meg, hogy a 40 százalékos részarány – a magas minősítési díjakkal együtt – ma is messze meghaladja a tárcához tartozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal borminősítési igazgatóságának költségeit.

Horváth Csaba, a HNT főtitkára erkölcsileg is kifogásolhatónak tartja, hogy a minisztérium el akart állni a korábbi pénzelosztási megállapodástól. Ezért a nemzeti tanács egyetért a bortörvényhez benyújtott bizottsági módosítási elképzeléssel – tette hozzá.

A kimutatások szerint az ágazati befizetésekből mintegy 1,3 milliárd forint gyűlik össze évente, így marketingre 780, ellenőrzésre 520 milliót lehet felhasználni.

A kimutatások szerint az ágazati befizetésekből mintegy 1,3 milliárd forint gyűlik össze évente, így marketingre 780, ellenőrzésre 520 milliót lehet felhasználni.-->