Hagyomány és innováció

- A pálinka elmúlt években tapasztalt térhódítását Magyarország legnagyobb sikersztorijának tartják, és nem csak a szakmabeliek. Hogyan látja ezt a folyamatot hazánk egyik leghíresebb szeszesital-gyártójának a vezetőjeként?

Egyetértek, és úgy gondolom, hogy mi is tevékeny részesei, motorja voltunk és vagyunk ennek a sikertörténetnek. A hazai legális szeszesital-piacon az utóbbi években dinamikusan ível felfelé a pálinka, egyfelől a megnevezését és előállítását szabályozó előírás piactisztító, másfelől a pálinkát hungarikumként elismerő EU-rendelet figyelemfelkeltő hatásának köszönhetően. Ennek megfelelően a portfóliónkban is egyre nagyobb a súlyuk a pálinkáknak: ha együtt nézzük a Zwack Sándor Nemes Pálinka, a Kosher, a Hírös Kecskeméti és az Óbester sorozatot, akkor elmondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb gyümölcspárlat-készítő cég vagyunk Európában, a Kosher pálinka pedig tagja az első tíz stratégiai márkánknak.

- Milyen tendenciákat lát a hazai pálinkapiacon belül? Melyek a legkedveltebb ízek, márkák? Mely szegmensekben a legnagyobb a növekedés?

- A pálinka kategória minden szegmensben nő, más-más fogyasztói rétegnek köszönhetően. A szuperprémiumok között a jómódú ínyencek találják meg a csúcsminőségű, egyben új, érdekes alapanyagokból készült pálinkákat, a fiatal generáció elsősorban az intenzív illatú, ízű és színű ágyaspálinkákat, valamint a mézzel édesített párlatokat keresi, míg a hagyományok iránt elkötelezettebbek a kisüsti eljárással készült, esetenként magasabb alkoholtartalmúakat értékelik.

- Hogyan értékeli a mézes pálinkák térnyerését (ezeket, ugye, nem is szabad pálinkának nevezni, hiszen hozzáadott anyagot tartalmaznak)? A hasonló italok megjelenése nem ellentételes a pálinkarendelet célkitűzéseivel azáltal, hogy nem vonatkoznak ezekre a szigorú szabályok, viszont a pálinkák sikerét meglovagolva nagy mennyiségben jelennek meg a piacon?

- A „mézes pálinka” kifejezés használata szabálytalan, de igen elterjedt. Közkedveltségében szerepet játszik, hogy régi hagyományon alapul. Ehhez járul az a markáns trend, hogy a fiatal generáció érdeklődése az utóbbi évtizedben jelentős mértékben az édesebb italok felé fordult. A kérdésben szereplő veszély, vagyis a szabályonkívüliség csábítása az egyéb beavatkozásokra kétségtelenül fennáll, de pusztán ezért egy a fogyasztók által nagyon kedvelt italféleséget nem lehet lehagyni a termékpalettáról. Mindenesetre nagyon fontosnak tartom a jogszabályok maradéktalan betartását, vagyis a fogyasztó egyértelmű és szabályos tájékoztatását az italcímkéken.

- Mire számít az elkövetkező években, hogyan fejlődhet tovább a hazai pálinkapiac?

- Azt gondolom, hogy a legális hazai pálinkapiac bővülése továbbra is jelentős lesz, még ha a dinamikája idővel csökken is. A hagyomány és az a tény, hogy a pálinka nemzetközileg elismert hungarikum, egyaránt biztosítja a fokozódó érdeklődést iránta – különösen igaz ez válsággal terhes időszakban. Ugyanakkor reméljük, hogy a fekete/szürke piac idővel visszaszorul, bár ennek rövid távon nem kedvez a fizetőképes kereslet csökkenése.

- A Zwack ebben milyen részt vállal?

- Az eddiginél is több energiát és figyelmet fogunk fordítani erre a szegmensre. Erős márkáinkat tovább építjük, ebben kiemelt szerepet kap az innováció: új ízekkel, további fajtatiszta gyümölcsből készített és/vagy az eddigiektől eltérő módon érlelt pálinkákkal fogunk megjelenni a piacon, esetleg készítünk az eddigiektől eltérő alkoholtartalommal is párlatot – sok ötlet van még a tarsolyunkban. Ezen túlmenően sokat teszünk a pálinkakultúra megismertetéséért és népszerűsítéséért mind a gasztronómiában dolgozók, mind a fogyasztók körében. Ennek egyik fontos eleme az a mentorprogram-sorozat, amelynek során bemutatjuk a jó pálinka értékeit, helyes fogyasztási módját.

- Nem jelenthet-e gátat a hazai pálinkapiac bővülése előtt, hogy valamennyire azért korlátozott a hazai gyümölcstermés?

- Tényleg fennáll ennek a veszélye, hiszen jó pálinkát csak jó minőségű, megfelelő érettségű alapanyagból lehet készíteni. A különleges vagy fajtatiszta, illetve adott földrajzi térségből származó alapanyagok esetén, mint például a fehéreper, a málna, már ma is előfordul, hogy nem elegendő az alapanyag. Nem ritka, hogy mire az ilyen csúcspálinkákat belistázzuk az éttermekbe és a szállodákba, gyakorlatilag már nem is marad belőlük a boltoknak. Az általánosan használt gyümölcsöknél (például szilva, barack) pedig a nagy mennyiségi igény miatt fordulhat elő, hogy egy rosszabb időjárású évben országos gyümölcshiány léphet fel. Ráadásul ne feledkezzünk meg az egyéb élelmiszer-ipari ágazatok (például lekvár-, kompót és gyümölcslékészítés) gyümölcsigényéről.

Elmondása szerint 2008-ban húsz százalékkal emelkedett Magyarországon a kereskedelmi forgalomban lévő pálinkák fogyasztása, amely így az egy évvel korábbi nagyjából más-fél millió literről 1,8 millióra nőtt.

Elmondása szerint 2008-ban húsz százalékkal emelkedett Magyarországon a kereskedelmi forgalomban lévő pálinkák fogyasztása, amely így az egy évvel korábbi nagyjából más-fél millió literről 1,8 millióra nőtt.-->