Kedvező szél a vitorlázóknak

A gazdasági visszaesés ellenére sem számítanak az idén a forgalom csökkenésére a balatoni kikötők üzemeltetői. A lapunk által megkérdezett érintettek szerint a vitorlástulajdonosok elsősorban abból a körből valók, akiket nem érint olyan súlyosan a válság, hogy megváljanak a hajóiktól. Az esetlegesen megüresedő helyekre pedig – főként a keleti medencében – hamar találnak új bérlőket. Jelenleg a tó körül mintegy 60 fenntartó 51 kikötőt üzemeltet. Ezek kapacitása valamivel több mint ötezer hajó tárolására elegendő. Mivel a legtöbben a fővárosból és Székesfehérvár felől érkeznek, a kikötők háromnegyede a keleti medencében épült ki.

Nagy Viktória, az összes vízi állomás kétharmadát üzemeltető Balatoni Hajózási Zrt. üzletágvezetője lapunknak elmondta: kihasználtságuk 80 százalék körüli, de több létesítményük teljes kapacitással működik egész évben, ezért folyamatosan bővítik és fejlesztik kikötőiket. Az elmúlt időszakban évente átlagosan 80-90 új férőhelyet biztosítottak a vitorlázók számára. Figyelemre méltó azonban, hogy csupán néhány százalékos a külföldi hajók száma, a legnagyobb forgalmat a magyar vitorlások jelentik. A nyugati túrázók számát akkor lehetne jelentősen növelni, ha az unió fejlettebb országaiban nőne a Balaton ismertsége. Ennek érdekében a régiónak részt kellene vennie a nagyobb vízi turisztikai vásárokon, illetve kiállításokon. Másrészt a Balaton és a nyugati határ közötti közlekedési infra-struktúra fejlesztésére is szükség lenne.

A szakember további lehetőségeket lát a Balatonhoz közvetlenül kapcsolódó Sió-csatorna hajózhatóvá tételében, ez jelenleg teljesen kihasználatlan. A vitorlásturizmus fejlesztésétől a jelenleg még mindig igen rövid balatoni szezon meghosszabbítását és további fizetőképes vendégkör megjelenését lehet várni, emellett jól összeköthető egyéb turisztikai termékek értékesítésével is. A rendezett kikötők megteremtésének ezenkívül igen jelentős környezetvédelmi, vízminőség-védelmi szerepe is van.

A Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) középtávú stratégiájában is fontos szerepet játszanak a minőségi turizmushoz, ezen belül a vitorlázáshoz kapcsolódó fejlesztések. Fejér Vilmos, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője ezt azzal magyarázta, hogy a hajótulajdonosok ahhoz a fizetőképes réteghez tartoznak, amelyik sokat költ a nyaralása alkalmával. Emellett jellemzően sok időt, akár több hónapot is folyamatosan a tó környezetében időznek, ezért az ő igényeik minél teljesebb kielégítése kiemelten fontos a turisztikai bevételek szempontjából.

A BFT tervei szerint a forgalom élénkítése érdekében a mostani ötezres férőhelyet a jövőben még további 2-2,5 ezerrel kellene szaporítani Ha az európai tavak kihasználtságát vesszük alapul, akkor a Balatonon akár 24 ezer vitorlás is közlekedhetne, tehát a magyar tenger terhelése nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony. A bővítés előkészületei már folyamatban vannak, a közeljövőben kilenc új kikötőt avathatnak fel, ebből hetet a keleti medencében építenek ki. A tó körüli települések partrehabi-litációs tervei szerint még öt lehetséges helyszínen valósulhat meg hasonló beruházás. Kérdés, hogy az új létesítmények megfelelő fizetőképes keresletet tudnak-e generálni, ugyanis a vitorlázás továbbra is luxusnak számít Magyarországon. A Balatonnál a kisméretű hajók esetében is legalább 400 ezer forintos tárolási és karbantartási költségekkel kell számolni évente, míg egy többszemélyes hajó fenntartása könnyen elérheti az egymillió forintot.

Az elmúlt évek adatai azonban kecsegtetők. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) nyilvántartásában szereplő vitorlások száma évente átlagosan 11 százalékkal nő, vezetői vizsgát pedig minden szezonban 14,5 százalékkal többen tesznek le. Az NKH adatai szerint a 90-es évek közepétől 2007-ig a hajószám növekedésével lépést tartott a hajóhelyek bővülése, évente 100-150 kikötőhely megjelenésével lehetett a Balatonon számolni. A Velencei-, illetve a Fertő tavon továbbra sem számottevő a kedvtelési célú hajózás, a meglévő kikötők kielégítik az igényeket. Az utóbbi időszakban megjelenő újdonság a vitorlás kishajók Tisza-tavon történő használata.

A több mint 80 hajó befogadására képes állomást felerészben külföldiek bérlik, és a számuk évről évre nő. Schneider István, a Fertő Tavi Vitorlásszövetség elnöke szerint ez annak ellenére van így, hogy az itteni fejlesztések évtizedes elmaradásban vannak.

Egyre színvonalasabb szálláshelyek létesülnek a parton, de ezek száma nagyon korlátozott, és megközelíthetőségük is nehézkes. Ezért a kikötők kihasználtsága csupán 50 százalékos.

A soproni önkormányzat tórehabilitációs programja viszont, amely már az elvi építési engedély kidolgozásának fázisába lépett, kedvező alkalmat teremthet a turisztikai beruházók számára.

A program részeként 2-3 éven belül jelentős infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg a tó körül.

Ez lehetőséget nyújt a szövetségnek is, hogy védőgáttal lássa el és két-háromszázasra növelje jelenleg 30 férőhelyes kikötőjét.

A kibővített kapacitást főként a környékbeliekkel

és az osztrák látogatókkal kötnék le.

A több mint 80 hajó befogadására képes állomást felerészben külföldiek bérlik, és a számuk évről évre nő. Schneider István, a Fertő Tavi Vitorlásszövetség elnöke szerint ez annak ellenére van így, hogy az itteni fejlesztések évtizedes elmaradásban vannak.

Egyre színvonalasabb szálláshelyek létesülnek a parton, de ezek száma nagyon korlátozott, és megközelíthetőségük is nehézkes. Ezért a kikötők kihasználtsága csupán 50 százalékos.

A soproni önkormányzat tórehabilitációs programja viszont, amely már az elvi építési engedély kidolgozásának fázisába lépett, kedvező alkalmat teremthet a turisztikai beruházók számára.

A program részeként 2-3 éven belül jelentős infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg a tó körül.

Ez lehetőséget nyújt a szövetségnek is, hogy védőgáttal lássa el és két-háromszázasra növelje jelenleg 30 férőhelyes kikötőjét.

A kibővített kapacitást főként a környékbeliekkel

és az osztrák látogatókkal kötnék le.-->