A szabad szoftverekért kampányolnak

A szabad szoftverekért lobbiznak már az Európai Parlament (EP) képviselői is. Az egyik francia EP-jelölt szerint a szabad szoftver (olyan program, amelynek működése szabadon megismerhető, fejleszthető) kell a közszférának, egyben komoly versenyképességi tényező Európa számára. Az újraválasztásáért harcoló képviselő egyike a szabad szoftvert támogató francia April és az olasz Software Libero szervezet patronáltjainak. A két csoport hónapokkal a választások előtt indította erőteljes kampányát az EP-képviselők körében.

A lobbi ez évtől Magyarországon is felerősödött. A hazai közigazgatásban, valamint a köz- és felsőoktatásban áprilistól vált szabaddá az út a nyílt forráskódú szoftverek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése előtt. A közbeszerzési eljárásról szóló felhívás is megjelent azóta az EU Hivatalos Lapjában. A felhívásban ugyanakkora (12 milliárd forintos) keretösszeg szerepel a nyílt forráskódú szoftverekre vonatkozóan, mint a „zárt rendszerű” Microsoft- és Novell-termékekkel kapcsolatban.

Öt éve indult komolyabb szakmai munka a szabad szoftverek terjesztése érdekében. Akkor fel is állt egy erre szakosodott intézmény, a Szoftver Kompetencia Központ, amely azonban csupán egy évig működött. A Miniszterelnöki Hivatal informatikai államtitkárságán már tárgyalnak a szabad szoftveres cégcsoportokkal a kompetencia-központ újraindításáról, a hét elején pedig konferenciát tartottak egyebek mellett arról, hogyan működik már Európa-szerte több önkormányzati, közigazgatási intézmény informatikai rendszere nyílt forráskódú szoftverekre alapozva. Hollandiában például a közszférában 50 ezer euró értékhatár felett kötelező a nyílt szabványoknak megfelelő alkalmazások kizárólagos beszerzése. Tavaly decemberben a német kormány jelentette be, hogy legkésőbb 2010-től minden közintézménynek tudnia kell fogadni, szerkeszteni és továbbítani a nyílt szabványoknak megfelelő dokumentumokat. Az év elején Nagy-Britannia lépett erre az útra.

A szabad szoftverek elterjedése Magyarországon a közszférában lényegesen elmarad nemcsak a nyugat-európai országokhoz, de a környező államokhoz képest is – mutat rá tanulmányában a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség magyar tagozata. Számításaik szerint az eddigi beszerzési gyakorlat következtében a kormány négyévente 100 milliárd forinttal költ többet irodai szoftverekre, mint amennyit szabad szoftverek használatával kellene. VG