Csak átmeneti az élénkülés

Magyarországon a kulcsfontosságú termelő és szolgáltató ágazatok többsége még mindig azt érzékeli, hogy inkább mélyül, semmint enyhülne a válság. Az eltelt öt hónap adatait és az év közepére vonatkozó saját előrejelzéseiket elemezve azt látják, hogy a kereslet legfeljebb átmenetileg és csak bizonyos részpiacokon növekedhet. Sokkal jellemzőbb, hogy tovább esik, legjobb esetben is lassul ez a zuhanás. Átszervezéseket hajtanak végre, és más piacélénkítő lépésekkel készülnek.

Június első két hetében élénkült ugyan némiképp a piac, de ez csak átmeneti állapot – mondta Kató Aladár, a Tondach vezérigazgatója, a Magyar Téglás Szövetség elnöke. Pusztán arról van szó, sokan előre hozták a vásárlásaikat, hogy így védjék ki a júliusi áfaemelés hatását, mások a megszűnés előtti utolsó pillanatban szeretnék elcsípni a szocpoltámogatást. A nagy téglagyárak még mindig állnak, van olyan is, amelyik az idén már biztosan nem indítja újra a termelést. A visszaesés egyértelmű, az első öt hónapban a cserépgyártás egynegyedével esett vissza a tavalyi hasonló időszakhoz képest, a téglaüzemek ennél is súlyosabb helyzetben vannak. Az már biztos, hogy a tavalyinál 15 ezerrel kevesebb lakás épül fel az idén. Szerinte legfeljebb a jövő év őszén lehet némi élénkülés. A kedvezmények idei eltörlése drámai forráskivonást jelent, s az építkezőket hitelek sem segítik, hiszen ma már a bankok 40-50 százalékos önerőt várnak el.

„Nem látunk a fellendülésre, változásra utaló jeleket, így a terveinkhez képest jelentős visszaeséssel vagyunk kénytelenek kalkulálni. Sajnos nem számíthatunk az építőanyagok s így a cement iránti kereslet élénkülésére. A cég továbbra is a költségtakarékossági programjához és a piac mozgásához igazodóan, folyamatosan alakítja gazdálkodását, így a Duna–Dráva Cement Kft. pénzügyi háttere folyamatosan stabil alapokon nyugszik” – válaszolt lapunk kérdésére Szarkándi János, a Duna–Dráva Cement Kft. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Cementipari Szövetség elnöke. A társaság egyik tulajdonosa, a HeidelbergCement Group válságával és eladásával kapcsolatos korábban felmerült hírekre és a nemzetközi cégcsoport minapi közleményére utalva az elnök-vezérigazgató jelezte: a német építőanyag-gyártó pénzügyi stabilitását bizonyítja, hogy sikeres megállapodást kötött banki hitelállományának újrafinanszírozásáról.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke szerint bár beindultak az uniós pályázatok, ez nem jelent számottevő növekedést. Az idén az ÉVOSZ várakozásai szerint folytatódik az évek óta tartó lejtmenet, várhatóan öt százalékkal csökken az építőipar teljesítménye az elmúlt évihez képest. Az 1800 milliárdos, az ágazat élénkítésére szánt kormányzati csomag csak akkor fejthetné ki jótékony és érzékelhető hatását, ha felgyorsulnának a pályázatok. A szakmai szervezet mindenképpen szükségesnek látna egy kormánygaranciával működő „intelligens” lakástámogatási rendszert, ez ugyanis képes lenne megmozgatni a piacot. Ugyancsak megoldásra vár az építőiparban tevékenykedő cégek zömének súlyos likviditási helyzete. A lakásépítési tevékenység vonzáskörzetében pedig nem növelni, hanem csökkenteni kellene az áfát. Mindezek révén javulhatnának a lakhatási feltételek, s az ágazatban működő cégek is megmenekülhetnének a csődök sorától. Mindent egybevetve az ÉVOSZ alelnökének véleménye szerint a jelenlegi helyzet arra utal, hogy leghamarabb egy év múlva indulhat meg a – lassú – növekedés az építőiparban.

A hazai szállodaiparban egyelőre nem látnak a válság végére utaló jeleket. Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója szerint bár sok helyen a magyar turistákra alapoztak, a már javában tartó főszezonban siralmas foglaltsági adatokról számolnak be a kiemelt üdülőhelyek szálláshelyei: a Balatonon a hosszú hétvégéket kivéve konganak a házak az ürességtől. Budapesten a forgalmasabb időszakokra is kevesebb vendéggel számolnak: „Tavaly mindenki a Forma–1-es hétvégétől várta a megváltást, ma viszont a verseny időszaka semmivel sem jobb egy átlagos hétvégénél, legalábbis az előfoglalások alapján” – fogalmazott Tóbiás János, a Danubius Hotels vezérigazgató-helyettese. Hülvely István szerint a hazai szállodák legelőbb 2011-ben, de nagyobb valószínűséggel 2012-ben tapasztalhatnak fellendülést.

Elsősorban a pénzügyi és gazdasági válság szekunder hatásai érintik a gyógyszeripart – hangzott el a közelmúltban egy szakmai konferencián. A szakmabeliek szerint az ágazaton belül a válság túlélésének az alapja a k+f lehet, általa versenyképesebb termékekkel jelenhetnek meg, és újabb piacokat találhatnak a gyártók. Kutatás-fejlesztésben egyébként is élen jár hazánkban a gyógyszeripar, 2008-ban mintegy 51 milliárd forintot költöttek erre. „A források beszűkülése elsősorban a magyar gyógyszeripar termelő részét érinti kedvezőtlenül” – mondta Greskovits Dávid, a Magyar Gyógyszeripari Szövetség elnökségi tagja, a Meditop Kft. igazgatója.

Már javulónak látja az évi közel 1000 milliárd forintos hazai informatikai ágazat helyzetét Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének az elnöke. Az év első öt hónapjában a válságot legnagyobb mértékben a hardverpiac szenvedte meg, a számítógépek iránti kereslet az egy évvel korábbihoz képest mintegy 30 százalékkal csökkent. A recesszió a legkevésbé azokat a vállalkozásokat sújtja, amelyek IT-üzemeltetési szolgáltatásokat nyújtanak, itt az év eleje óta alig 5-6 százalékos visszaesés figyelhető meg. Az általános forráshiány miatt az ágazaton belül is megjelent a körbetartozás, ebben maga az állam is élen jár, csak 90 napra fizet a cégeknek – emeli ki az IVSZ-elnöke. Tisztul is ugyanakkor a piac, néhány kisebb vállalkozás hagyott fel az üzlettel, de csődhullám nem fenyegeti az ágazatot.

A nagyvállalatok a válság kirobbanásának első hónapjaiban még csak a beruházások halasztásáról beszéltek, tavaszra már egyértelművé vált a projektek befagyasztása – mondja Sarusi Gyula, a Microsoft marketingigazgatója. Mostanában legfeljebb olyan szoftverekre vagy egyedi fejlesztésekre költenek, amiből jobban követhetik a napi üzletmenetet, de itt is nagyon megnézik, mire adnak pénzt. Szerinte a válsághelyzet átformálja a marketingeszközök tárát is, az eddig alkalmazottak már nem annyira hatásosak, az ügyfelekhez más megközelítést kell találni.

Halvány reménysugár az egyetlen hazai acélgyártó, az ISD Dunaferr Zrt. számára, hogy az elmúlt két hónapban már kevésbé esett az acéltermékek ára, mint az előző időszakban. Májusban már növelni is tudta a termelését 100 ezer tonnára a tavaly decemberi 55 ezerről, igaz, 2008 októberében még 140 ezer tonnás volt a kibocsátása. Bár fél év alatt 40-45 százalékot faragtak le a csoport költségeiből, ez kevés volt ahhoz, hogy ellensúlyozza az ugyanezen idő alatt megfeleződött acélárak hatását. Valerij Naumenko vezérigazgató a nemrég tartott sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy Európában tavaly májusban húszmillió tonna acélt termeltek, ez év márciusában csak tízet, a kilátásokról pedig megoszlik az elemzők véleménye. A Dunaferr arról tárgyal, hogy kormánygaranciával venne fel MFB-hitelt, hangsúlyozottan kereskedelmi céllal.