Csökkenő árak a könyvhéten
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMérséklődő kiskereskedelmi árak, visszaeső fogyasztói kereslet, emelkedő terjesztői árrések – rég nem várták olyan nehéz piaci helyzetben a könyvhetet a kiadók, mint az idén. De a terjesztők sincsenek irigylésre méltó helyzetben, azok teljesítményére a válság nyomán megugrott hitelterhek, valamint az elmúlt évek túlontúl ambiciózus terjeszkedése nyomja rá a bélyegét. A problémák a ma nyíló 80. Ünnepi Könyvhéten közvetlenül nem lesznek ugyan érezhetők, ezt jelzi, hogy az idén is a tavalyival nagyjából megegyező számú, 356 mű debütál, ám mélyebbre ásva a válság jelei jól láthatók.
Az alapvető probléma, hogy a piaci szereplők egyre kisebb tortából próbálnak mind nagyobb szeletet kihasítani, ez csak egymás kárára lehetséges. A kiadók és a terjesztők közt feszülő konfliktus az árrésvitában érhető a leginkább tetten. Az első puskalövést a Bookline könyvterjesztő adta le április elején, midőn bejelentette, hogy 50 százalékra emeli az árrést, vagyis a kiskereskedelmi árból „lecsípett jutalékot”. A biztosítékot a kiadóknál ugyanakkor a piacvezető hármasba tartozó, tavaly 8 milliárd forintos forgalmat elért Libri verte ki azzal, hogy bejelentette: az árrést 60 százalékra emeli.
A válasz nem váratott sokáig magára, a pécsi Jelenkor kiadó vezetője ellenállásra szólította fel a versenytársait. A kiadó vezetője szerint a lépéssel a nagyobb terjesztők a válságot a kis kiadókat súlyosan hátrányosan érintő módszerekkel próbálják túlélni. A probléma megvitatására a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöksége egyeztetésre hívta a Libri ügyvezetését. Az április végi megbeszélésen a Libri vezetői ugyan megegyezési hajlandóságuknak adtak hangot, ám végleges megoldást azóta sem sikerült a feleknek kidolgozniuk – tudtuk meg Zentai Péter Lászlótól, az MKKE elnökétől.
Talán nem véletlenül, úgy tűnik ugyanis, hogy a kiadók most már nem kívánnak kevesebbet a jelenlegi bizományosi rendszer teljes átalakításánál. A mai szisztéma szerint a kiadók csak az eladás után kapják meg a könyvek értékét, ezáltal viszont akár hónapokon keresztül is hitelezik a terjesztőket. „A kiadók tapasztalatai szerint a terjesztőknek leadott könyvek forgási sebessége ma mintegy 11 hónap, vagyis ennyi idő telik el a nyomtatás és az ellenérték befolyása között” – mutat rá Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója arra, hogy a bizományosi rendszer mennyire hátrányos helyzetbe hozza a kiadókat.
A kiadók által vizionált új rendszerben viszont a terjesztő akkor fizetné ki a nagyobb forgalmú könyveket, amikor átveszi őket, ezzel párhuzamosan pedig a kiadók vállalnák, hogy a megmaradt, de jó állapotú köteteket visszavásárolnák.
Bárhogy legyen is, rövid távon nincs kilátás arra, hogy a torta újra növekedésnek induljon. Sőt, a kiadók egyöntetű várakozása szerint a piac az idén és talán jövőre is érzékelhető mértékben csökkenhet. Tavaly a könyvpiac forgalma 67,7 milliárd forint volt, ezzel nominálisan ugyan egy százalékkal nőtt, ám a 6,1 százalékos inflációt figyelembe véve reálértékben jelentősen csökkent. Mindez a kiadókat árcsökkentésre kényszerítette, ezt jelzi, hogy a könyvhéten megjelenő művek átlagára 2488 forint lesz az idén, száz forinttal alacsonyabb, mint tavaly.
Saját szervezetben a kiadók
A kiadók – miután nem tudhatják, mi történik, ha visszautasítják az árrésajánlatot – érdekvédelmi szervezetet hoztak létre április közepén a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesületének Független Kiadói Tagozata néven, ahova csak azok jelentkezhettek, akik az MKKE tagjai, valamint sem tulajdoni, sem alkalmazotti összefüggésben nem állnak könyv-nagykereskedelmi társasággal vagy kiskereskedelmi bolthálózattal.A szervezet a könyvpiacot jellemző bizományosi rendszer és a növekvő kereskedelmi árrés ellen kíván így fellépni.
A szervezet a könyvpiacot jellemző bizományosi rendszer és a növekvő kereskedelmi árrés ellen kíván így fellépni.-->
