A hálózatok – tartva a kereslet várható visszaesésétől – a fogyasztói árakat nem kívánják emelni, ezért a beszállítói árak négy-hat százalékos csökkentésére kényszerítik a cégeket. Így az áfanövelés többletterheit az élelmiszeriparral fizettetnék meg, a nyereségükből a fogyasztók érdekében semmit sem engednének – húzta alá Boródi Attila.
Az Éfosz számításai szerint a a beszállítói árak csökkentésével százmilliárd forintos nagyságrendű pluszkötelezettséget róna az iparágra. Ráadásul a üzletláncok felszólításai – tette hozzá Boródi Attila – fenyegetéseket is tartalmaznak arra az esetre, ha a beszállítók az árengedményeket nem vállalnák fel.
Az élelmiszer-hálózatok kilátásba helyezik, hogy a későbbi „választék-felülvizsgálatokkor” más árucikkekre cserélik azokat a termékeket, amelyek forgalma azért esik vissza, mert a beszállítók nem mérséklik átadási áraikat.
Önmagában semmi különös nincs abban, hogy a kereskedők egyes költségek növekedésekor – mint amilyennek a mostani áfaemelés is minősül – árváltoztatásokat kérnek a beszállítóktól – reagált Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Hozzátette: kereskedelmi szempontból az is ésszerű, hogy a vállalkozások nem kívánnak olyan termékeket forgalmazni, amelyeket a fogyasztók nem vesznek meg.
