Formálódó tudatosság

Van még hová fejlődnie a magyar lakosságnak a környezettudatosság terén – a GfK Hungária legfrissebb, reprezentatív kutatásából kiderül: a felnőttek mindössze harmadát érdekli a környezetvédelem témája, és hasonló arányban vannak azok is, akik tennének is valamit a környezetük védelméért. A felmérés szerint az egyik legegyszerűbb és a gyakorlatban is legkönnyebben kivitelezhető módszer, a szelektív hulladékgyűjtés egyre népszerűbb, bár ennek kultúrája Magyarországon még csupán most alakul. A megkérdezettek kevesebb mint a fele vallotta magáról, hogy valaha is szelektíven gyűjtötte a szemetet. Közülük a legnagyobb arányban a „befutott értelmiségiek”, a legcsekélyebb mértékben pedig a társadalom legalsó rétege, az „underclass” teszi ezt. Ám ahogy az átlagok általában megtévesztők, ezúttal is így van. A szelektív hulladékgyűjtés terén a társadalom egynegyedét kitevő értelmiségi, illetve a legmagasabb jövedelmi státusú csoportok járnak élen. Körükben a 60 százalékot is eléri azoknak az aránya, akik szétválogatják a háztartási hulladékot. Csekély mértékben aktívak e téren a kevésbé tehetős csoportokba tartozók, de ami még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a fiatalok többsége ma még alig mutat hajlandóságot a szelektív szemétgyűjtés iránt.

Igaz, amíg mindez azért egyre inkább beépül az emberek gondolkodásába – hiszen öszszességében a fogyasztók 45 százalékát foglalkoztatja valamilyen szinten –, addig az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi felelősségvállalás, még idegenül csengenek, a fair trade kifejezést pedig szinte alig ismerik – mondja Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A szelektív hulladékgyűjtésen kívül sok más lépéssel is lehet tenni a környezetvédelemért. Az eredmények szerint például tízből heten hajlandók energiatakarékos izzót használni, tízből hatan kapcsolják ki az elektromos készülékeiket, ha nem használják, és hasonló arányban vannak azok, akik olyan új háztartási készüléket (mosó-, hűtőgép) vásárolnak, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak. A felhasználók fele – állítása szerint – előnyben részesíti a helyi termékeket (mivel a rövidebb szállítási idő kevésbé szennyezi a környezetünket), viszont az autó használatáról csupán alig több mint egynegyedük mondana le. VG