IIASA–Shiba-díj cégeknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz ipari szervezeti kategóriában a Jabil Circuit Magyarország Kft., a szolgáltatási területen pedig a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. kapta az idén 20 éves IIASA–Shiba-díjat a minőségbiztosítási rendszereikben elért sikereik elismeréseként. A Jabil hazai egységében alkalmazott QRQC rendszert részben a Lean, részben a Toyota menedzsmentrendszerének hazai adaptációjaként, a cég sajátosságait figyelembe véve vezették be. Ezután a többi Jabil cégnél is elkezdték alkalmazni a rendszert, amelynek lényege, hogy megbeszélések révén lehetőséget teremt a cég összes munkatársának bevonására egy-egy probléma megoldásába.
A Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. elsősorban ügyfélközpontú működése és széles körű minőségügyi eszközei miatt kapott elismerést.
Az 1989-ben alapított, az ausztriai rendszerelemzési intézet (IIASA), valamint a japán Shoji Shiba professzor nevét viselő díj a második volt a világon, amely a TQM- (teljes körű minőségirányítás, olyan vállalati gyakorlat, amelyben a cég a leghatékonyabban használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat) tevékenységet elismerte. TL
További részletek: vg.hu/shiba
Három kérdés: Shoji Shibához
- Miért éppen Magyarországon indult el 1987-ben a TQM rendszer, a világon másodikként, megelőzve még az Egyesült Államokat is?- Három tényező játszott szerepet a TQM magyarországi bevezetésében. Egyrészt kellett egy befolyásos kezdeményező: az akkori ipari miniszter, Kapolyi László indította útjára azt a 10 fős munkacsoportot, amely az én vezetésemmel kidolgozta a TQM bevezetési programját a magyar ipar számára. Másodsorban kellettek olyan szakemberek, akik elismerték ennek fontosságát. Harmadrészt pedig a vállalatok sem utasították el, hogy a TQM szellemében az egykori tervgazdaságról piaci alapú gazdálkodásra álljanak át. Magyarországon tehát adottak voltak ezek a feltételek.
- A húsz év alatt több olyan vállalat kapott IIASA–Shiba- díjat, amelyet mára felszámoltak, vagy komoly problémákkal küzd. Ezek szerint a minőség nem gyógyír mindenre?
- A minőség nagyon relatív fogalom: mást jelentett akkor, amikor az adott vállalatok megnyerték a díjat, s mást most. Azok a cégek, amelyek nem képesek a társadalom, a gazdaság változásaihoz alkalmazkodni, elbuknak. Úgy vélem, a globális gazdasági válság lehetőség a megújulásra: ha a vállalatok a korábbi berögzött rendszer szerint próbálnak tovább működni, nem élik túl a válságot.
- Részt vesz az IIASA–Shiba-díj értékelésében?
- Nem. Húsz év elteltével a magyar szakemberek a magyar gazdaság sajátosságaira alkalmazzák a TQM rendszert, ebbe nekem már nincs beleszólásom.
- Három tényező játszott szerepet a TQM magyarországi bevezetésében. Egyrészt kellett egy befolyásos kezdeményező: az akkori ipari miniszter, Kapolyi László indította útjára azt a 10 fős munkacsoportot, amely az én vezetésemmel kidolgozta a TQM bevezetési programját a magyar ipar számára. Másodsorban kellettek olyan szakemberek, akik elismerték ennek fontosságát. Harmadrészt pedig a vállalatok sem utasították el, hogy a TQM szellemében az egykori tervgazdaságról piaci alapú gazdálkodásra álljanak át. Magyarországon tehát adottak voltak ezek a feltételek.
- A húsz év alatt több olyan vállalat kapott IIASA–Shiba- díjat, amelyet mára felszámoltak, vagy komoly problémákkal küzd. Ezek szerint a minőség nem gyógyír mindenre?
- A minőség nagyon relatív fogalom: mást jelentett akkor, amikor az adott vállalatok megnyerték a díjat, s mást most. Azok a cégek, amelyek nem képesek a társadalom, a gazdaság változásaihoz alkalmazkodni, elbuknak. Úgy vélem, a globális gazdasági válság lehetőség a megújulásra: ha a vállalatok a korábbi berögzött rendszer szerint próbálnak tovább működni, nem élik túl a válságot.
- Részt vesz az IIASA–Shiba-díj értékelésében?
- Nem. Húsz év elteltével a magyar szakemberek a magyar gazdaság sajátosságaira alkalmazzák a TQM rendszert, ebbe nekem már nincs beleszólásom.-->
