Külföldre vágyó magyar film
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgymást érik a neves nemzetközi filmfesztiválok – alig két hete fejeződött be a cannes-i mustra, július első napjaiban pedig jön a Karlovy Vary-i seregszemle –, az ilyen rendezvények pedig egyedülálló alkalmat nyújtanak arra, hogy a magyar filmeket külföldön is megismerjék, az események kísérőjeként tartott filmvásárokon pedig az is eldőlhet, hogy melyeket mutatják majd be más országok mozitermeiben. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban a válság még inkább megnehezíti a hazai alkotások külföldi piacra kerülésének amúgy sem túl jó esélyeit, a magyar filmek külföldre történő értékesítése anyagilag egyelőre veszteséges üzletnek számít. Mindazonáltal tapasztalataik szerint évek óta folyamatosan növekszik a nemzetközi figyelem a hazai művek iránt.
„A rendszerváltás óta eltelt időben egészen három évvel ezelőttig senki sem foglalkozott profeszszionálisan a magyar filmek külföldi értékesítésével, ezt a tevékenységet mi kezdtük el 2006-ban” – mondta a Világgazdaságnak Kálomista Zsuzsa, a HungariCom Kft. ügyvezető igazgatója. Abban az évben csak egy filmet, Goda Kriszta Csak szex és más semmi című vígjátékát kínálták értékesítésre, és sikerült is eladni Japánba, ahol a mozik is vetítették. Mára már 39 alkotás szerepel a katalógusukban 11 különböző producertől. Fontos tudni, hogy a HungariCom a gyakorlatban nem forgalmazza a filmeket, hanem a külföldi országok filmforgalmazó cégeinek, televíziós csatornáinak értékesíti az adott államokra szóló jogokat.
Kálomista Zsuzsa elmondása szerint Japán azóta is kiemelkedő és megbízható célországa a magyar műveknek, a Szex és más semmi óta megjelent ott DVD-n a Nap utcai fiúk és a Zuhanórepülés című film is. Ebben a hónapban pedig magyar szempontból igazi nagy durranás lesz a felkelő nap országában: most mutatják be a Konyec című alkotást az ottani mozikban, méghozzá úgy, hogy a forgalmazó ennek kapcsán komoly marketingkampányt is indított. „Külön öröm, hogy a japán nemzeti légitársaság is megvásárolta a film vetítési jogát, így a Konyec az első magyar film, amelyet tengerentúli járaton vetítenek” – mondta az ügyvezető.
A nagyobb sikereik közül kiemelte a Macskafogó 2 című rajzfilmet, amelyet Törökországban hatvan kópiával mutattak be az ottani mozik szinkronizálva, és ugyanaz a forgalmazó az Immigrants – Jóska menni Amerika! című rajzfilmet szintén a vetítőtermekbe viszi a közeljövőben. Ez utóbbi két filmet, az Egon és Dönci animációs alkotást, valamint a 9 és 1/2 randit Oroszországba és a volt Szovjetunió több tagállamába is értékesítették. Ezeket a műveket Németországban DVD-n adta ki egy forgalmazó. De olyan távoli országokba is eljuttattak már hazai filmeket az elmúlt években, mint Irán, Kuvait, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Szíria vagy éppen Vietnam.
A tavaly ősszel kirobbant gazdasági válság azonban a teljes filmipart nehéz helyzetbe hozta, a magyar alkotások nemzetközi karrieresélyeit pedig hatványozottan rontotta.
„Egyre kilátástalanabb finanszírozást találni a készülő filmekre, a befejezetteket pedig mind nehezebb eladni, ez jól tükröződik az egyre csökkenő árakban” – mondta a Világgazdaságnak Vezér Éva, a hazai filmek népszerűsítésével foglalkozó Magyar Filmunió ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint a legnehezebb feladat mozibemutatásra eladni egy elkészült művet.
„A filmes vásárokon a felére csökkent a vásárlók száma. A forgalmazók nem vesznek, hanem a korábban megszerzett filmeket igyekeznek bemutatni, DVD-n megjelentetni, a televíziók pedig inkább ismétlésekhez nyúlnak” – tette hozzá Kálomista Zsuzsa. Mint mondta, a krízis miatt az idén jelentős visszaeséssel számolnak, s bár a terveik szerint 2009-ben már megközelítették volna a nullszaldót, most úgy látják, hogy reálisan ezt talán két év múlva tudják elérni.
Itthon már felvesszük a versenyt
A magyar közönségfilmek a legnagyobb amerikai kasszasikerekkel is fel tudják venni a versenyt, több olyan alkotás is volt az elmúlt években, amely a nézettségi toplista élén állt – mondta Bálint Péter, a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének elnöke. Szerinte azonban a hazai réteg- és művészfilmek egyre kevesebb nézőt vonzanak a vetítőtermekbe, ennek szerinte az az egyik oka, hogy a támogatások miatt túl sok ilyen művet gyártanak.Szerinte ha kevesebb filmre koncentrálódna ez az összeg, akkor hatékonyabban lehetne a filmterjesztésre és -gyártásra rendelkezésre álló amúgy is szűkös keretet szétosztani.
Szerinte ha kevesebb filmre koncentrálódna ez az összeg, akkor hatékonyabban lehetne a filmterjesztésre és -gyártásra rendelkezésre álló amúgy is szűkös keretet szétosztani.-->
