BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Megállapodás a küldöttekről

A magyar társasági jog német mintára már 1988-ban bevezette az úgynevezett munkavállalói participáció intézményét. Ennek lényege, hogy a teljes munkaidőben 200 dolgozót meghaladóan foglalkoztató gazdasági társaságoknál kötelező a felügyelőbizottság létrehozása, az fb tagjainak egyharmadát pedig a társaság taggyűlésének az üzemi tanács által javasolt munkavállalói küldöttekből kell választania. A munkavállalók így küldöttjeik útján részt vesznek a társaság ügyvezetése tevékenységének ellenőrzésében.

A munkavállalói küldöttek fel-ügyelőbizottságban való részvétele az elmúlt 20 évben különösebb problémákat nem okozott a gyakorlatban, és a nagyvállalatok társadalmi felelősségérzete kialakításának fontos részévé vált. Ugyanakkor a hatályos gazdasági törvény a vállalkozói autonómia és a felek szerződési szabadságának növelése érdekében úgy rendelkezett, hogy azoknál a társaságoknál, ahol egyébként a dolgozói küldöttek részvétele a felügyelőbizottságban kötelező lenne, az üzemi tanács megállapodhat a társaság ügyvezetésével a participáció mellőzéséről. A kft. ügyvezetése tehát az üzemi tanáccsal megállapodást köt, amelyben az üzemi tanács lemond a felügyelőbizottsági tagok egyharmadára vonatkozó jelölési jogáról. Ez a lemondás természetesen ellentételezést feltételez a társaság részéről.

Ez a megállapodás a gyakorlatban több problémát vetett fel. Az alapvető kérdés az, hogy szerződés-e ez a „megállapodás”, és ha igen, polgári jogi vagy az úgynevezett kollektív munkajog, azaz a munka törvénykönyve (Mtk.) alá eső megállapodásról van-e szó (éppúgy, mint mondjuk a kollektív szerződésnél). Véleményem szerint, mivel a Gt. mögöttes jogterülete a Ptk., és ez a jogszabály nemcsak vagyoni, hanem személyi viszonyokat is szabályoz, a társaság és az üzemi tanács közti megállapodást polgári jogi szerződésnek kell tekinteni. Ez jogrendszeri szempontból azért is kívánatos, mert az Mtk. szabályai alapvetően az individuális munkaszerződésekre vonatkoznak, és az üzemi tanács megállapodásaira is felhasználható szerződési szabályai a kollektív munkajognak nincsenek. Ha ez a megállapodás polgári jogi jellegű, úgy a megállapodással kapcsolatos jogvitában polgári bíróság jár el, amelynek affinitása társasági jogi viták iránt nyilván nagyobb, mint a munkaügyi bíróságoké.

Ha ez a megállapodás polgári jogi, úgy az üzemi tanács nem ingyenesen, hanem a dolgozók részére biztosított tényleges előnyök fejében mond le a felügyelőbizottsági tagok jelölésének jogáról, hiszen a polgári jogban fő szabályként szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. Az eddigi megállapodások is ezt a gyakorlatot mutatják – a lemondás „ára” néhol béremelés volt, más esetekben bölcsődét, óvodát működtetett a munkáltató. Ugyanakkor nem látom akadályát, hogy a munkavállalói kreativitás munkahelyek megtartását vagy egyéb, a válsággal összefüggő munkavállalói előnyök kiharcolását is lehetővé tegye a Gt. adta lehetőségek megfelelő felhasználásával.

Szintén lényeges, hogy ha ez a megállapodás polgári jogi szerződés, úgy a megállapodásba vagyoni biztosítékok építhetők be, és az esetleges szerződésszegés is szankcionálható a Ptk. szerint. A polgári jogi szerződéses jelleg elismerése tehát a munkavállalóknak is nagyobb biztosítékot nyújt a megállapodás betartására.

Az előzőekkel szemben felhozható, hogy az üzemi tanács nem jogi személy, nem jogképes, és így szerződést sem köthet – az ügyvezetés nyilván a társaság képviseletében lép fel. Ugyanakkor a Gt. feljogosítja az üzemi tanácsot a megállapodás megkötésére, ebben a vonatkozásban tehát számára jog- és perképességet is biztosít. A polgári jogi jogalanyiságot ma már nem lehet mereven a jogi személységgel azonosítani.

Az üzemi tanács és az ügyvezetés közti szerződéskötés lehetősége azoknál az egységes irányítás alatt álló nyilvánosan működő részvénytársaságoknál is fennáll, ahol nincs felügyelőbizottság, hanem úgynevezett board rendszerű igazgatótanács egységesen látja el az operatív ügyvezetési és kontrollfeladatokat. Az ilyen részvénytársaságoknál az alapszabályban kell rendelkezni arról, hogy a munkavállalók a társaság ügyvezetését milyen módon ellenőrizhetik. Az ellenőrzés módjáról az alapszabályban foglaltak alapján itt is az igazgatótanács és az üzemi tanács állapodik meg egymással.


A szerző ügyvéd, a Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda partnere

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek