Megváltozhatnak a játékszabályok

- Sok szakértő szerint Kelet-Közép-Európa fordulóponthoz érkezett az energiafelhasználás tekintetében, és itt az alkalom egyfajta technológiai váltásra. Ön hogyan látja ezt?

- Ha a világ energiafelhasználását nézzük és előretekintünk húsz vagy akár ötven évet, akkor a legtöbben egyetértenek abban, hogy változatlanul egy energiamix határozza meg a piacokat, mert nem lehet válaszolni egyetlen energiaforrással arra a kihívásra, amely előtt a világgazdaság áll. Ezalatt azt értem, hogy az ellátás nem kizárólag megújuló vagy például atomenergiával lesz biztosítható. Azt azonban látni lehet, hogy a megújuló energia aránya növekszik majd, hiszen sok országnak, régiónak nincs más választása. Ez pedig az adott terület elhelyezkedéséből, adottságaiból adódó egyéni kihívásokat jelent. A szélenergiához szélfarmokat kell építeni az erre alkalmas területeken, más eszközök kellenek a fotovoltaikus energiához, és szükség lesz a megfelelő energiamenedzsmentre is, amely időben strukturáltan tudja a különböző energiafajtákat koordinálni. A másik változás: az eddigiekhez képest decentralizáltabb termelés. Vagyis a trend az, hogy az eddigi központosított energiaellátás egy része lokálisabbá válik, ez pedig ismét felveti a megfelelő menedzsment kérdését. Azt, hogyan menedzseljük a bejövő és a kimenő energiát, annak különböző fajtáit: a biomasszát, a biogázt, a földgázt, a szenet, a nukleáris vagy a fotovoltaikus energiát. Egyszerre van szükség energiabiztonságra, a meglévő készletek lehető leghatékonyabb felhasználására, tárolásra és szállításra, tehát egy világszinten fenntartható energetikai szektorra.

- Nézzünk egy példát arra, mik lesznek a lehetőségei egy kis, 500–1000 lakosú falunak Magyarországon?

- Ismét a világ általános összefüggéseit tudom megvilágítani, mert ebben a témában a világgazdaság szereplői egy hajóban eveznek, bár a tér és az idő itt nagyon fontos. Azokban a falvakban, ahol erre szükség és mód van, az egyik lehetséges energiaforrás a biomassza, amelyből például biogázállapotban gázmotorok segítségével hőt és elektromos áramot lehet előállítani. Biomasszaként a mezőgazdasági melléktermékek is felhasználhatók, így ebben az esetben elkerülhetjük az élelmezés és a mezőgazdasági energia termelése körül kialakult régi vitát. Emellett beszélhetünk a napenergiáról, amelyet nem kizárólag azokban az országokban lehet hasznosítani, ahol a legmagasabb a napsütéses órák száma. Példa erre Németország, amely a jelentős befektetéseknek köszönhetően Európában a legnagyobb arányban hasznosítja a napenergiát. Sok térségnek a geotermikus energia felhasználására van lehetősége, így például Izlandnak, Olaszországnak, helyenként Németországnak és Magyarországnak is. Összességében a decentralizált energiatermelés és -ellátás hasznot hozhat az okosabb felhasználás és a hálózatépítés költségeinek csökkentése révén. Ez egyúttal energiaellátási függetlenséget is jelenthet valamely térség számára; ezt Ausztriában és Németországban egy-egy adott régióban már megpróbálták szimulálni, méghozzá eredményesen.

- Mit szólnak mindehhez a nagy energiacégek?

- Érdekes kérdés, hogy a mai nagy cégek közül melyek lesznek a holnap jelentős társaságai. Az energiaszolgáltatók a körülmények alakulásával egyre inkább menedzseri feladatokat láthatnak el, de a hálózatokat természetesen a jövőben is üzemeltetni kell, és ehhez senki sincs jobb pozícióban a jelenlegi nagyvállalatoknál. Kifejezetten helyi megoldáshoz talán nem kell nagy cég, de egy régióban már szükség van tapasztalt, a beruházásokat végrehajtani képes vállalatra, amely megérti, mire van szüksége a piacnak. A mai energiatársaságok a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy a jövő nagy cégei legyenek, de az üzleti modell a mostanitól jelentős mértékben is különbözhet. Az energiatermeléstől és -szolgáltatástól a szerviz- és menedzsmentmegoldások irányába mozdulhat el a piac, ugyanakkor nagyon meglepődnék, ha a nagy társaságok helyét kis, egyéni fejlesztők vennék át. Szükség van a megfelelő kompetenciára, a nagy ipari szereplőkre. A kelet-közép-európai régió számára nyitva áll a lehetőség, hogy a most végrehajtandó, 30-40 évre szóló energetikai infrastrukturális beruházásokhoz a lehető legmodernebb technológiákat használják fel, és ugrásszerű fejlődéssel a világ élvonalába kerüljenek. A régió országainak össze kellene hangolniuk hosszú távú fejlesztési stratégiáikat annak érdekében, hogy nemzetközi szinten jelentősen növelhessék versenyképességüket.

- Az energiatechnológiában várható-e valamilyen meglepetés a következő években?

- Szerintem – egyetlen kivétellel – minden rendelkezésre áll, ami az energetikai forradalomhoz szükséges. Ez a kivétel a napenergia. Az elemek jelenleg szilikonalapúak, és a fejlesztési lehetőségeik határán vannak. Ugyanakkor az organikus megoldásoknak – elektronikus, fotovoltaikus, LED – igen nagy a potenciáljuk, egyszerűen és igen csekély költséggel gyárthatók, alapvetően nem igényelnek különösebb nyersanyagforrást, elhelyezhetők bármilyen falon, s energiát termelnek majd. Ezen a területen egyik napról a másikra nagy változások mehetnek végbe. Nemcsak az órák vagy laptopok energiaellátásában, hanem magában az energiatermelésben. A fotovoltaikus energia előállításában rejlő potenciál nagyobb lehet, mint a szélenergiában bármikor, ugyanis ezt bárhol elő lehet állítani. Ehhez persze az is kell, hogy a költségoldal megfelelő legyen, és a szükséges új technológia rendelkezésünkre álljon.

Carlos Härtel (45)

A GE Global Research Center Europe igazgatója két éve tölti be ezt a pozíciót. Korábban a GE európai kutatási központjának alternatív energetikai részlegét vezette. 2003 óta dolgozik a GE-nél, és kulcsszerepe volt az egyetemekkel való tudományos partnerség megteremtésében

Emellett a központ, amely a müncheni műegyetem garchingi campusában kapott helyet, a GE új kutatási irányaira is javaslatokat tesz.-->