Sokrétűek az állami feladatok

Az ország logisztikai központtá válása gyakorlatilag azt igényli, hogy hazánkat, illetve a Kárpát-medencei régiót a nemzetközileg is versenyképes logisztikai szolgáltatások nyújtására alkalmas vállalatok sűrű pontjává, azaz klaszterévé kell fejleszteni – olvasható a Reformszövetség megbízásából a Logisztika – közlekedés munkacsoport által készített tanulmányban.

A tanulmány szerint a három cél önállóan is megfogalmazható, megvalósítása egymásra épülő, egymást kiegészítő, de elkülöníthető állami szerepvállalást igényel. E szerint alapvető célként kell kitűzni, hogy minimalizáljuk a megnövekedett áruáramlásból és a tranzitforgalomból fakadó negatívumokat. Szorosan kapcsolódik ehhez a hazai gazdaság működési hatékonyságának növelése, a lokális gazdaság szereplői számára a piacra jutás feltételét jelentő logisztikai szolgáltatások színvonalának emelése és költségeinek relatív csökkentése, ezáltal a versenyképességük növelése. Erre építve az európai régión belüli áruáramlásból fakadó logisztikai szolgáltatásokat Magyarországra kell terelni, azaz a tágan értelmezett európai régió (beleértve Oroszországot és Törökországot) áruáramlásába beépülve meg kell szerezni a regionális, továbbá az országot érintő nemzetközi árumozgáshoz kapcsolódó interkontinentális logisztikai szolgáltatói szerepkört is. Ennek a megszerzése azonban egyre kevésbé tűnik reálisnak – vélik a tanulmány készítői. Mivel pedig elengedhetetlenül szükségesnek tartják hozzá a Duna erőteljes logisztikai célú – és ehhez kapcsolódóan a dunai vízlépcső – fejlesztését, ezt a közeljövőben nem látják megvalósíthatónak. Javaslatuk szerint az országnak az első két cél elérésére kell fordítania a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ezen belül is elsődleges prioritás az első számú célhoz rendelt állami feladatok, majd ezekre építve következhetnek az ország regionális logisztikai központtá válásához szükségesek.

Ez utóbbiak a munkacsoport szerint igen sokrétűek. Anyagukban az állami szerepvállalásra három eszközt javasolnak: közpolitikai, diplomáciai; szabályozási, valamint fiskális (támogatási) megoldást. A jelentős erőforrást igénylő feladatok jellemzően az infrastrukturális fejlesztések terén fogalmazódnak meg. Itt átfogó kedvező gazdasági hatása miatt kiemelik és elsődlegesként támogatandónak tartják a közúti infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseket. Véleményük szerint a prioritási sorrendben ezt követi a régiós logisztikai szolgáltató központtá váláshoz szükséges vasúti, légi és vízi közlekedési, illetve a csomóponti és informatikai infrastruktúra fejlesztése. Az anyagukban javasolt állami szerepvállalás közül jó néhány az elmúlt időszakban már megfigyelhető volt – vélik a szerzők. Kiemelkedő szerepük a támogatási eszközöknek volt, amelyek az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT), illetve az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretein belül logisztikai fejlesztésekre adtak, illetve adnak lehetőséget. Az ÚMFT-n belül a Közlekedés operatív program (KÖZOP) jelentős közlekedésfejlesztési projekteket támogatott (ebben szerepel a záhonyi komplex program támogatása is), míg a Gazdaságfejlesztés operatív program (GOP) alapvetően a logisztikai szolgáltató központok és szolgáltatások kapcsolódó (pl. informatikai) fejlesztésére ad lehetőséget. A KÖZOP-ot Magyarország logisztikai központtá válása szempontjából kiemelt jelentőségűnek tartják, és véleményük szerint a program forrásainak csökkentése, azok átcsoportosítása nem jó megoldás.

A munkacsoport úgy véli, a GOP esetében az eddig benyújtott és elnyert pályázatok nagy száma igazolja a logisztikai szolgáltatók igényét a modern raktárkapacitások iránt. Ezt igen kedvezőnek tartják. A gazdasági válság miatt ugyanakkor javasolják a pályázati feltételek újragondolását és megváltoztatását, s kiemelten fontosnak nevezik az érvényes pályázati elvárások enyhítését.

Meglepőnek és kedvezőtlennek tartják a GOP pályázatain belül az informatikai jellegű beruházások viszonylag alacsony szintjét, ezért véleményük szerint igen jelentős az ilyen jellegű beruházásoknak az eddigieknél erőteljesebb ösztönzése. Ezenkívül érdemesnek tartják a hazai vállalati informatikai fejlesztések szintjét állami eszközökkel is emelni. Ennek érdekében sürgetik az informatikai stratégiában megfogalmazott célok szellemét tükröző informatikai operatív program kidolgozását.

Az eddigi állami szerepvállalás leggyengébb pontjának a közpolitikai, diplomáciai eszközök csoportját tartják. Sem koherens belső gazdaságfejlesztési (agrár- és iparfejlesztési), sem ehhez kapcsolódó külgazdasági stratégiáról nem beszélhetünk, pedig a logisztikai fejlesztések sikerének ez az egyik alapköve – fogalmaznak. A szomszédos országokkal való kapcsolatunkban megfigyelhető feszültségek sem segítik a Magyarország számára is fontos, határokon átnyúló regionális fejlesztési törekvések sikerre vitelét.

A tanulmány célja, hogy összefoglaló jelleggel ismertesse és fontosságuk alapján súlyozza azokat az állami feladatokat, amelyek segítségével elősegíthető, hogy Magyarország a régió egyik meghatározó logisztikai szolgáltató központja legyen, és ezzel az ország realizálni tudja azokat az előnyöket, amelyek e szerepkörrel együtt járnak.

A munkacsoport elnevezése – logisztika és közlekedés – arra utal, hogy központi kérdésnek az ország logisztikai szolgáltató központtá válását tekintik, és elsősorban ebből vezetik le a közlekedéspolitika számára fontos feladatokat, prioritásokat.

Az ország logisztikai központtá válásának kérdését elsősorban az áruforgalmi szemlélet mentén taglalják, de elemzésüket kiegészítik a személyforgalomból adódó logisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos legfontosabb javaslatokkal.

A tanulmány célja, hogy összefoglaló jelleggel ismertesse és fontosságuk alapján súlyozza azokat az állami feladatokat, amelyek segítségével elősegíthető, hogy Magyarország a régió egyik meghatározó logisztikai szolgáltató központja legyen, és ezzel az ország realizálni tudja azokat az előnyöket, amelyek e szerepkörrel együtt járnak.

A munkacsoport elnevezése – logisztika és közlekedés – arra utal, hogy központi kérdésnek az ország logisztikai szolgáltató központtá válását tekintik, és elsősorban ebből vezetik le a közlekedéspolitika számára fontos feladatokat, prioritásokat.

Az ország logisztikai központtá válásának kérdését elsősorban az áruforgalmi szemlélet mentén taglalják, de elemzésüket kiegészítik a személyforgalomból adódó logisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos legfontosabb javaslatokkal. Javasolt állami szerepvállalások (az ország regionális logisztikai szolgáltató központtá válásához)

Közpolitikai, diplomáciai eszközök

- egyértelmű gazdaságfejlesztési – ezen belül kiemelten agrár- és iparfejlesztési – és ezzel összehangolt külgazdasági stratégia kialakítása

- „Magyarország logisztikai központ” országmarketing-program

- ehhez kapcsolódó aktív logisztikai diplomáciai tevékenység régiós és EU-s szinten egyaránt

Szabályozási eszközök

- dereguláció – meghatározott logisztikai szolgáltató vállalatok adó- és adminisztrációs terheinek csökkentése

- az infrastruktúra használatának megfelelő árazása

- vámszabályozás

- a logisztikaspecifikus oktatási rendszer fejlesztése

- a logisztikai stratégiához szükséges döntés-előkészítés keresztfunkcionális jellegű koordinálása és irányítása az államigazgatásban

- a személyszállítás logisztikai rendszerének kialakítása (szervezeti-irányítási struktúra, tőkerendezés, beruházás, finanszírozás)

Fiskális (támogatási) eszközök

- infrastrukturális támogatások, akár a vonali, akár a csomóponti, illetve logisztikai informatikai infrastruktúra területén

- beruházásösztönzés, főként a csomóponti fejlesztések esetében-->