A főváros dominanciája a Magyar gazdaságban – különösen a pénzügyi és üzleti szolgáltatások terén – és a jelenlegi keresleti és kínálati sémák előnyt jelentenek a központi elhelyezkedésű területek számára. Ez pedig az irodapiac homogén egységként való kezelése ellen szól.
A Budapesti irodabérleti piac mutatóinak a közelmúltban tapasztalható hanyatlását erőteljesen befolyásolták a nem központi területek gyengülő fundamentumai. A DTZ tanulmánya szerint három kevéssé érett alpiacon – Külső-Körút, Dél-Buda és Dél-Pest – történt a 2006 és 2008 közti átadások 40 százaléka; illetve 56 százaléka, ha nem tekintjük a Váci úti irodafolyosón (amely Budapest vezető irodai lokációja 2004 óta) történt átadásokat 2006 és 2008 között.
A központi helyszínek sokkal jobban szerepelnek. Három fejlett alpiacon – Központi Üzleti Negyed (CBD), Belső-Pest és Bel-Buda –az új ingatlanállomány kevesebb, mint 12 százaléka keletkezett a 2006-2008-as időszakban, amíg ugyanekkor a kereslet 27 százaléka realizálódott itt. A központi területeket nem fenyegeti nagymértékű átadási hullám sem a közeljövőben, mivel a fejlesztés vagy tervezés alatt álló ingatlanok 70 százaléka a külsőbb területeken várható.
A DTZ hangsúlyozza, hogy Budapest irodapiaca jó teljesítményt nyújt más európai irodapiacokhoz viszonyítva, amelyeknek többségére lényegesen jobb gazdasági kondíciók voltak jellemzőek az elmúlt néhány évben. Budapest a második helyen áll Frankfurt mögött a jelentősebb európai városok rangsorában – a 2009 első negyedéves keresletének a 2005 és 2008 közti negyedéves keresletek átlagához viszonyított aránya tekintetében. A prémium bérleti díjak is viszonylag rugalmasnak bizonyultak 2008 és 2009 első negyedévei közt: változatlanok maradtak, szemben más városokkal, ahol az árak meredeken zuhantak – Moszkvában 43, London City kerületében 27, míg Varsóban 16 százalékkal.
