Próbaüzem indul Dunaújvárosban

Bár a hivatalos átadót csak októberre tervezik, az elmúlt hetekben megkezdődött a próbaüzem a Hamburger Hungária Kft. új dunaújvárosi hullámpapírgyárában, amelyet mintegy 60 milliárd forintos beruházással építettek fel az elmúlt másfél évben. Szikla Zoltán, a Dunapack Zrt.-vel azonos tulajdonosi körbe tartozó társaság ügyvezető igazgatója elmondta: a 280 főt foglalkoztató üzem a termelés felfutását követően évi 350 ezer tonna csomagolópapír gyártására lesz képes. Ez annyit jelent, hogy az üzemben percenként mintegy 6 ezer darab 25 literes doboz elkészítéséhez elegendő hullámpapír készül el. A kormányzat által is kiemeltként kezelt – 3,4 milliárd forintos támogatásban részesített – beruházás keretében felépült új gyár beindításával párhuzamosan a Dunapack Zrt. a csepeli üzemében júniusban leállította a csomagolópapír gyártását. Az eddigi központi gyártóbázis komoly korszerűsítésre szorulna, ám sem ezt, sem a szükséges kapacitásbővítést nem teszi lehetővé, hogy a létesítmény sűrűn beépített területen található. Ezért is döntött a cégvezetés az új, zöldmezős beruházás mellett, a már meglévő dunaújvárosi létesítménye szomszédságában. A hullámdobozgyártás viszont továbbra is Csepelen folyik, s innen koordinálják az alapanyag-ellátásban döntő fontosságú papírhulladék-begyűjtést is a cégcsoport erre szakosodott vállalkozásán, a Duparec Kft.-n keresztül.

A cég termelésének 75 százaléka exportra megy, s várhatóan ez az arány nem csökken a következő időszakban sem. A Hamburger csoport számára kedvező, hogy a gyenge forint segíti az értékesítést, s a hullámpapír iránti kereslet a tavaly év végén tapasztalt rendkívüli mélypontot követően kezd magára találni. Igaz, az árak még mindig jóval elmaradnak az elvárható szinttől. Szikla Zoltán kifejtette: a piaci környezet pillanatnyilag nem a legjobb az üzem indítására, de egy hullámpapírgyár építése szempontjából nem is döntő a konjunkturális görbe pillanatnyi állása, hiszen egy-egy ilyen üzem működését 50-60 évre tervezik.

Az új dunaújvárosi gyár felépítése egyúttal az eddigi legnagyobb magánerős környezetvédelmi beruházás Magyarországon, mivel az üzemben száz százalékban hulladékból származó másodnyersanyagot dolgoznak fel. A volumeneket jelzi, hogy Magyarországon az egyébként jól működő és fejlődő papírbegyűjtési rendszerek várhatóan évekig nem lesznek képesek elegendő másodlagos alapanyaggal kiszolgálni a gyárat. Így az új üzem beindulását követően Magyarország több évig hulladékpapír-importra szorul. A következő néhány évben az alapanyag nagyjából kétharmadát fedezi a hazai hulladékgyűjtés, emellett egyharmadnyi mennyiséget tehet ki az import volumene. Ugyanakkor Szikla Zoltán szerint komoly tartalékot jelent ezen a téren, hogy az egy főre jutó begyűjtött papírhulladék mennyisége Magyarországon ma még alig haladja meg a használt papír 50 százalékát, miközben a fejlett nyugat-európai országokban eléri a 70-80 százalékot. Ezt s a hazai papírhasználat várható növekedését figyelembe véve várhatóan 4-5 évre lesz szükség ahhoz, hogy a magyarországi begyűjtő rendszerek teljesen ki tudják váltani Dunaújvárosban az import-másodnyersanyagot.