Erre várt az egész világ: áttörés történhetett az iráni-amerikai béketárgyalásokon Svájcban, Hormuzi-szoros is téma volt – „Biztató előrelépés"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA két közvetítő ország hétfő hajnalban kiadott közös közleménye szerint egy „magas szintű tárgyalóbizottság” megállapodott egy olyan ütemtervben, amelynek célja, hogy 60 napon belül létrejöjjön a végleges egyezség az Amerikai Egyeült Államok és Irán kötzött – írja a BBC. Teherán részéről magas szinten az iráni külügyminiszter, Szájjid Abbász Aragcsi erősítette meg ezt, kijelentve, hogy a tárgyalások „jelentős előrelépést” hoztak a libanoni konfliktus lezárása felé. Ez fontos változás a helyzetben mindössze órákkal azt követően, hogy a svájci tárgyalások félbeszakadásáról érkeztek hírek.
Fotó: AFP
Katonai csapások árnyékolták be a tárgyalásokat
A múlt héten aláírt szándéknyilatkozat vállalást tartalmaz arra, hogy 60 napon belül megszületik a végleges megállapodás, továbbá a harcok beszüntetésére „minden fronton” – beleértve Libanont is –, valamint a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására. A szándéknyilatkozat aláírása óta ugyanakkor felerősödtek az összecsapások a Hezbollah és az izraeli erők között Dél-Libanonban. Az izraeli légicsapásokban a libanoni egészségügyi minisztérium szerint
- több tucat ember,
- köztük nők és gyermekek vesztették életüket.
A fejlemény ellenére a közvetítők közös közleménye szerint létrehoztak egy „kommunikációs csatornát”, amelynek célja az incidensek és félreértések elkerülése, valamint a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladásának biztosítása a Hormuzi-szoroson keresztül.
A felek emellett megállapodtak egy úgynevezett „dekonfliktációs egység”, azaz egy, a konfliktusos pontok feloldásáért felelős testület létrehozásáról az Egyesült Államok, Irán és Libanon között a közvetítő országok támogatásával azért, ogy véget vessenek a libanoni katonai műveleteknek.
Az eszkaláció nyomán az Egyesült Államok új tűzszünetet hirdetett Izrael és a Hezbollah között. A folytatódó összecsapások és légicsapások miatt Irán szombaton bejelentette, hogy lezárta a Hormuzi-szorost, bár a hajózási nyomkövetési adatok szerint a hajóforgalom továbbra is áthaladt a térségen.
Trump ismét megfenyegette Iránt
Korábban, a svájci Lucerne városában megkezdődő tárgyalások idején az amerikai elnök, Donald Trump azt írta, hogy Iránnak „azonnal meg kell állítania a jól fizetett libanoni helyettes erőit” (utalva arra, hogy a Hezbollah Teherán támogatását élvezi), és azzal fenyegetőzött, hogy „ismét nagyon kemény csapást mér Iránra”, amennyiben ez nem történik meg. Irán főtárgyalója, Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök erre úgy reagált:
Valóban azt gondolják, hogy ha a fenyegetéseiknek bármilyen hatásuk lett volna, ma ilyen kétségbeesett helyzetben lennének? ... Beszélhetnek bármennyit, a cselekvés a mi kezünkben van.
Vasárnap a harcok intenzitása csökkenni látszott, ugyanakkor az izraeli miniszterelnök, Benjámín Netanjáhú hangsúlyozta, hogy az izraeli hadsereg addig marad Dél-Libanonban, ameddig azt Izrael északi részének védelme megköveteli. Ugyanakkor a Hezbollah vezetője, Naïm Qassem elutasította bármilyen izraeli katonai jelenlét lehetőségét Dél-Libanonban, és kijelentette, hogy a szervezet meg fogja védeni magát.
Még mindig sok a kérdőjel az iráni nukleáris program körül
A svájci Bürgenstock üdülőhelyen, még a tárgyalások előtt az amerikai delegáció vezetője, J.D. Vance arról beszélt, hogy Trump arra kérte a tárgyalókat, „nyissanak új fejezetet”. Hozzátette: ha az iráni vezetés hajlandó lemondani arról, hogy a „regionális instabilitás mozgatórugója” legyen, valamint feladja „hosszú távú nukleáris fegyverkezési törekvéseit”, akkor az Egyesült Államok „alapjaiban kész átalakítani kapcsolatait” Iránnal.
Irán továbbra is azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.
Az Egyesült Államok és Irán elnökei által korábban aláírt előzetes megállapodás alapján Iránnak újra meg kellett nyitnia a Hormuzi-szorost, azt a kulcsfontosságú tengeri útvonalat, amelyen keresztül a világ kőolaj- és földgázkereskedelmének mintegy 20 százaléka halad át. A szoros tényleges lezárása korábban megemelte az üzemanyagárakat és zavarokat okozott a világgazdaságban. A hétvégi csapások nyomán azonban Irán vasárnap azt közölte, újra lezárja az átjárót, bár a hétfő hajnali amerikai közlések szerint a diplomáciai erőfeszítések szerint a szoros mégis nyitva maradt. Az Egyesült Államok vállalta továbbá az iráni kikötőkbe tartó és onnan induló hajókkal szembeni katonai blokád feloldását.
Az előzetes megállapodás része volt egy 300 milliárd dolláros (224 milliárd fontos) iráni újjáépítési program, valamint az Egyesült Államok részéről „minden típusú szankció” megszüntetése.
A konfliktus hivatalos amerikai indokaként megjelölt iráni nukleáris program kérdése azonban továbbra is nyitott, és a következő tárgyalások egyik központi témája lesz. Trump első elnöki ciklusa alatt az Egyesült Államok kilépett az Obama-korszakban kötött iráni atomalkuból, és ismét gazdasági szankciókat vezetett be Teherán ellen.
