A szakértőket meglepte az Alkotmánybíróság múlt heti határozata, mellyel lehetővé teszik, hogy az mellett a járuléktartozásokat is elengedhesse vagy mérsékelhesse méltányossági kérelemre az adóhivatal. Arra számítottak, hogy a testület majd azt vizsgálja, indokolható-e a diszkrimináció az egyes közteherfajták között, vagy közjogi, intézményi megítélésük miatt azonos csoportba sorolhatók. Ebből pedig az következne, hogy az indítványt elutasítják, arra hivatkozva, hogy a járulékok célzottan a társadalombiztosítás finanszírozását szolgálják – írja a Népszabadság.
Határozatában az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy 2002-ben már vizsgálta egyszer az adózás rendjéről szóló törvény idevágó passzusát. Akkor érintetlenül hagyták a törvényt. Most viszont új helyzet állt, elő, az időközben megváltozott jogszabályok miatt azok is járulékfizetőkké váltak, akik korábban jövedelmi helyzetükre tekintettel e fizetés nélkül fértek hozzá az egészségügyi ellátásokhoz.
Januártól nekik vagy közeli hozzátartozójuknak havi 4500 forintot kell fizetniük. Az indítványban pont erre hivatkozva kérték az alkotmányellenesség megállapítását: a fizetési kötelezettség ezekben a családokban súlyosan veszélyeztetheti a megélhetés ami sérti az emberi méltóságot.
Vadász Iván adószakértő más jogszabályi környezetben nem tartaná szerencsésnek a döntést, de amíg a vállalkozók, a magánszemélyek túladóztatott rendszerben működnek, szerinte szükség van ilyen intézkedésekre, amelyek a méltányosságnak nagyobb teret nyitnak.
