Válsághatások a nethasználatban is

Magyarországon és általában a közép- és kelet-európai régióban a felnőtt lakosság közel fele már havi rendszerességgel internetezik, de a válság lefékezheti az eddigi dinamikus növekedést – derül ki a GfK csoport által tizenhét közép- és kelet-európai országban ez év májusában készített felmérésből. Ez éves összehasonlításban jelentős fejlődésnek minősíthető, hiszen a múlt év tavaszára a térségbeli országok lakosságának kevesebb mint 40 százaléka csatlakozott a világhálóhoz. A régión belül azonban Szlovénia és a balti államok már jóval átlag fölött teljesítenek, az ottani világhálófüggők aránya az 55 százalékot is meghaladja. A netkapcsolatok szempontjából a legfejlettebbnek Észtország minősíthető, ott az internethasználati arány eléri a 70 százalékot, Szlovénia is alig két százalékponttal marad el ettől a csúcstól. A négy visegrádi államban a lakosság 51-52 százaléka lép fel a világhálóra havonta legalább egyszer.

A balkáni országok is megosztottak a netezők arányát tekintve: Macedóniában és Horvátországban ez az arány meghaladja a 45 százalékot, de a dél-európai térség világháló-használati átlaga legfeljebb 31–35 százalék között mozog. A lista két „sereghajtója” továbbra is Oroszország és Ukrajna, ez év tavaszán az ukránok alig egyötöde szörfölt a neten.

Hazánkban a régió átlagához képes gyorsabb ütemben, mintegy 11 százalékkal nőtt az internetezők aránya az egy év folyamán. Az internetellátottság tekintetében is előkelő helyet foglalunk el a térségben, mivel a magyar háztartások körülbelül 48 százalékának van valamilyen saját világhálós kapcsolata, s ez az egy évvel korábbi felméréshez képest 12 százalékpontos javulást jelent. Az elemzők azonban úgy látják, hogy a közeljövőben jelentősen megtorpanhat nálunk az otthoni internet további térnyerése. Egyfelől a gazdasági válság hatásainak a következtében a magyar háztartások számára az otthoni internetkapcsolat közel sem számít nélkülözhetetlen szolgáltatásnak. Másfelől a világháló további terjedésének határt szab az úgynevezett „digitális plafon”, vagyis a számítógéppel rendelkező és a számítógépet használni képes lakosság aránya. Tapasztalatok szerint hazánkban a „digitális plafon” és az otthoni internet penetrációja közötti rés már meglehetősen szűk.

Az év hátralévő részében a hazai piacon három fő tendencia figyelhető meg. A mobilinternet egyre jobban megszorongatja a vezetékes technológiákat. Az ADSL-technológiát pedig lassan megelőzi a kábelinternet. A piacon mind nagyobb szerephez jutnak a sokféle szolgáltatást, vezetékes, mobiltelefont, televíziót és internetet is magukban foglaló többes csomagok. SGy

Az egy hónappal korábbihoz képest az adatforgalom is minimális mértékben nőtt, de egy előfizetőre vetítve kismértékű csökkenés volt megfigyelhető – derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság legfrissebb gyorsjelentéséből. A ténylegesen aktív SIM-kártyák száma ugyanakkor alig ötezerrel bővült, a hónap végén 507 ezret tartott nyilván a három szolgáltató együttvéve. Ez év első felét figyelembe véve a mobilinternetes előfizetések száma 142 ezerrel gyarapodott, ezen belül a forgalmat is bonyolítóké 92 ezerrel volt több.

Az aktív kártyák piacán mind a T-Mobile, mind a Pannon növelni tudta részesedését: az előbbié a májusi 48,44-ról 50,14 százalékra, az utóbbié pedig 23,02-ról 23,76 százalékra változott. Ugyanakkor az eddig szinte folyamatosan bővülő Vodafone részesedése 28,55-ról 26,09 százalékra csökkent.

Az egy hónappal korábbihoz képest az adatforgalom is minimális mértékben nőtt, de egy előfizetőre vetítve kismértékű csökkenés volt megfigyelhető – derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság legfrissebb gyorsjelentéséből. A ténylegesen aktív SIM-kártyák száma ugyanakkor alig ötezerrel bővült, a hónap végén 507 ezret tartott nyilván a három szolgáltató együttvéve. Ez év első felét figyelembe véve a mobilinternetes előfizetések száma 142 ezerrel gyarapodott, ezen belül a forgalmat is bonyolítóké 92 ezerrel volt több.

Az aktív kártyák piacán mind a T-Mobile, mind a Pannon növelni tudta részesedését: az előbbié a májusi 48,44-ról 50,14 százalékra, az utóbbié pedig 23,02-ról 23,76 százalékra változott. Ugyanakkor az eddig szinte folyamatosan bővülő Vodafone részesedése 28,55-ról 26,09 százalékra csökkent.-->