A pénz fogy, a képzés marad
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Tehetségek. Nem ilyen könnyű a helyzet a képességalapú tréningek esetében, hiszen míg a különféle SAP-technológiákhoz kiválóan értő és jó előadó kollégákat sikerül találni a cégnél, egy profi prezentációs technikai vagy konfliktuskezelési tréninghez ugyanilyen szinten értő munkatársakat már nem biztos, hogy egyszerű fellelni – emelte ki Tompos Dóra, jelezve: a trénerség egy szakma, amelyet nagyra becsül, és csak átmenetileg szeretné helyettesíteni a tréningeket belső megoldásokkal. A nyelvoktatást a szakképzési hozzájárulás terhére folytatja a cég, azonban főleg azon kollégák számára, akiknek ez mindenképp szükséges a munkájukhoz. Tervezünk még más skill tréningeket is megvalósítani a szakképzési hozzájárulás terhére, ám ezen képzések némileg megakadtak, hiszen bizonytalan volt a témában a törvényi változás időpontja” – emelte ki.
A Mars Magyarországnál az idén sem mondtak le az úgynevezett Internal Talent Programról, amelynek lényege, hogy már meglévő munkatársaik közül emelik ki azokat, akiket jövőbeli közép- vagy felső vezetőnek látnak, és koncentrált (két-három éves) fejlesztési programot állítanak össze számukra. Ez nagyjából abból áll, hogy két-három kulcsterülete dolgoznak 8-12 hónapot (általában egy külföldi projekt beiktatásával), és a program végére közép-, illetve felső vezetővé válnak. Érdekes képzések – így például a személyes coaching – azért lényegesek a vállalatnál, mert nemcsak fejlesztésként tekintenek rájuk, hanem motivációs eszköznek tartják azokat – tudtuk meg Nagy Annamáriától, a Mars Magyarország personnel & organisation directorától.
Nyelvi képzés. A Mediaedge:cia már tavaly úgy döntött, hogy megreformálja a kollégák nyelvi képzését. A korábbi években a vezetés döntötte el, hogy ki mehet külföldre nyelvet tanulni (kéthetes kurzus volt, amelyet teljes egészében a cég fizetett), 2008-tól viszont pályázat útján dőlt el. „A változtatást pozitívan élték meg a kollégák, nagyon sok pozitív visszacsatolást kaptunk a munkatársaktól, és a felső vezetésnek is tetszett a módszer” – mondta Pajor Attila pénzügyi igazgató.
Diplomák. Ha nem a vállalati képzésekről van szó, hanem az iskolarendszerű oktatásról, ott is változás tapasztalható. Az utóbbi időszakban jelentősen átalakult a másoddiplomás és szakirányú továbbképzési szakok kínálata Magyarországon, köszönhetően a bolognai folyamatnak, valamint a felsőoktatási intézmények piaci alapon való működésre való áttérésének. Egy felnőtt, már szakmát, állást szerzett ember mégis miért áldoz időt, energiát és nemritkán rengeteg pénzt a saját továbbképzésére, vagy épp a cég miért is vállalja a finanszírozást? Sokféle motiváció felfedezhető a háttérben. A legnyilvánvalóbb, hogy a karrierhez jön jól egy pluszvégzettség, például MBA, amely vezetői pozícióknál esetleg előnyt jelenthet, pláne, ha jól hangzó külföldi egyetemen szerezte meg azt az illető – fogalmazott lapunknak Németh Gergely, a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője, munka- és szervezetpszichológusa. A szakember úgy véli, mások a speciális kompetenciák elsajátítását remélik a képzési folyamattól, de van, aki csak legitimálni akarja gyakorlatban megszerzett tudását egy végzettséget igazoló papírral. Találkozhatunk olyannal is, akinek tulajdonképpen nemkívánatos ez az egész, de a munkaadója kötelezi rá, mert az állásának megtartásához elő van írva egy adott szakirányú végzettség. Van, aki csak azért végez MBA-t, hogy kapcsolatrendszerét építgesse, hiszen egy jól szervezett iskolában erős alumni szerveződések alakultak ki, és könnyebb úgy bejutni valakihez, ha hivatkozhatunk a közös alma mater intézményre; s bizonyára még lehetne sorolni a motivációkat, amelyek képzésekre irányítják az embereket – tette hozzá a szakember.
Sereghajtás. Idehaza hátrányt is jelenthet a sokadik diploma, túlképzettség; irigység, féltékenység léphet fel, ez akár hátráltathat, vagy ellenségeskedést is kiválthat adott helyzetekben – véli a pszichológus. Hozzátette: hallott olyan helyzetről, amikor az új munkatársat kiválasztó vezető azért nem vette fel az MBA-t szerzett jelentkezők közül az egyébként legalkalmasabb figurát, mert neki nem volt hasonló végzettsége, s úgy ítélte meg, később baj lehet a jelölt kvalifikáltságából, hiszen bizonyára a helyére fog törni.
Legyen szó munkahelyi vagy iskolarendszerű képzésekről, Magyarország nem szerepel előkelő helyen. A felnőtt lakosság tanulási hajlandósága terén jelentős különbségek vannak Európában. Az EU tagállamaiban 2007-ben a 25–64 éves népesség átlagosan tizede vett részt valamilyen képzésben. Svédországban, Dániában, Nagy-Britanniában és Finnországban kiugróan magas ez az arány: a vizsgált korcsoporthoz tartozó nők harmada, a férfiaknak pedig több mint ötöde tanult a referencia-időszakban. Ausztriában, Hollandiában, Szlovéniában és Spanyolországban szintén az átlagot meghaladó a tanulási hajlandóság, az EU többi tagállamában viszont átlag alatti a felnőttképzésben való részvétel. Különösen igaz ez a nemrég csatlakozott országokra; így például Bulgáriában és Romániában mindössze 1,3 százalék volt a résztvevők aránya. Az uniós átlag alatt maradt azonban több olyan gazdaságilag fejlett állam mutatója is, mint Németország, Franciaország vagy Belgium. Magyarország e téren a sereghajtók között van, 2007-ben a férfiaknak mindössze 3, a nőknek pedig 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a referencia-időszakot megelőző egy hónapban részt vett valamilyen – iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli – képzésben. VG
