Kapaszkodik a Szamos Kft.

Fáziskéséssel ugyan, de már a cipőipar is érzi a recessziót – mondta lapunknak a tavaly német megrendelésre 900 ezer pár cipőt gyártott csengeri Szamos Kft. fő tulajdonosa és vezetője, Juhász János. A rövidesen leszállítandó őszi–téli kollekció darabszáma ugyanis a tervezett 400 ezer helyett csupán 340 ezer pár lett a Josef Seibel (JS) cég számára, és ez a kiesés a szokásos nyári egyhetes leállás helyett 2,5-3 heti termelésszünetre kényszerítette a céget.

Miután a tavaszi–nyári rendelésállomány mindig nagyobb szokott lenni, Juhász János azt reméli, hogy az idei gyártási mennyiség nem lesz kevesebb 800 ezer párnál, ami persze jelentősen csökkenti az alacsony árréssel dolgozó cég nyereségét. Ráadásul nemhogy inflációkövetést nem tudtak érvényesíteni áraikban, hanem sok esetben a gyári árat is csökkenteni kellett, hogy megtarthassák a rendelésállományt.

Ám ennek ellenére – a Josef Seibellel közösen – rövidesen korszerű gépeket telepítenek a cipőfelsőrész-gyártó üzembe 200 millió forintért. Erre az eredménytartalékból van pénz, és az alapanyag-beszerzésre is rendszeresen félrerak a cég. Ha nem lenne készpénztartalék, és hitelre kellene beszerezni az alapanyagokat, a kamat miatt elúszna a nyereség jó része – mondta Juhász János.

A kérdésre, nem volt-e elhamarkodott lépés, hogy tavasszal negyven fővel, 540-re emelték a Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft. alkalmazottainak számát, a cégtulajdonos nemmel válaszolt. Mint mondta, muszáj előremenekülnie, és ezt szolgálja az említett gépberuházás is, hiszen csak megfelelő állománnyal és korszerű gépekkel vehetik fel a versenyt a piacon.

Noha a jelenleg mintegy 20 ezer forintba kerülő JS cipőket csak 2002 óta forgalmazzák hazánkban, a Szamos Kft. 1991-től folyamatosan a német cég beszállítója. A kezdeti 400 pár felsőrésszel szemben az elmúlt három évben ötezer pár cipőt gyártottak naponta, mégpedig úgy, hogy a talpat a felsőrészszel kézzel varratják össze. Ezt a munkát jórészt börtönlakókkal végeztetik, de sok bedolgozójuk van Csengeren és környékén is.

Az idén már csupán 4 ezer pár a napi termelési átlag, pedig csak 3500 fölött nem veszteséges a gyár működése.

A jövő évi tervekkel még nem foglalkozik Juhász János, mondván, lehetetlen tervezni, hiszen egyebek között nem lehet hoszszabb távra előre látni a tb- és adójárulék-szintet. Másrészt a kereskedők nem mernek rendelni, mert fogalmuk sincs, hogy milyen lesz a kereslet a jövő tavasszal és nyáron, márpedig rövidesen meg kell kezdeni a 2010. tavaszi–nyári kollekció gyártását. A nyugat-európai és amerikai piacokon ugyanis, ahol a JS hagyományosan erős, 10-30 százalékos forgalomesés következett be az idén.

Éppen egy éve avatták fel a Szamos Kft. új raktárcsarnokát, amelyet a 2007 karácsonyán leégett helyett építettek. A tűzben a kiszállításra váró negyedmillió pár cipő mellett megsemmisült a gyártási alapanyag egy része is. Az odalett cipők az idei tavaszi, nyári kollekcióhoz tartoztak, ám azonnal újra megrendelték az alapanyagokat, így – ha némi csúszással is, de – le tudták szállítani a megrendelt mennyiséget. Szerencsére január 7-én újra megindulhatott a termelés, mert a gyártócsarnok szélén sikerült megállítani a lángokat.

A Szamos a szintén a román határ közelében lévő Csengeren működő Josef Seibel Kft.-vel dolgozik együtt. Ez utóbbi tervezi meg és gyártatja le a Szamossal a hazánkban is forgalmazott Josef Seibel cipőket. Tulajdonosa, Carl August Seibel végig azon volt, hogy – saját erőből, a biztosítási díjból és pályázati forrásokból – újjáépítsék az üzemet, és a termelés itt maradjon Magyarországon. Így 450 millió forintból 3700 négyzetméteres, korszerű raktárcsarnokot építettek a gyárban.

A kft. – sokéves tapasztalatait felhasználva – 2007-ben saját gyerekcipőcsaláddal lépett a piacra. A 18–40-es méretben gyártott Szamos Kölyök cipőkből tavaly 15 ezer, az idén pedig 30 ezer párat adott el a társaság a kiskereskedőknek ügynöki hálózatán keresztül.