Tizenkétszeres hiány az első félévben a tb-alapoknál
Mindezek alapján már az is kétségesnek tűnik, hogy sikerül-e betartani az eredetinél jóval nagyobb hiánnyal számoló, év közben módosított kormányzati terveket.
Ismeretes: az elfogadott költségvetési törvényben 8,9 milliárd forintos éves hiány szerepel a tb-alapoknál, ez a szám azonban a kormányzati előrejelzésekben fokozatosan 157,1 milliárdra emelkedett. Ebből a két alap már július végére „összehozott” egy 133,8 milliárd forintos deficitet; ennek az lehet az oka, hogy a bevételek terén az előző évhez képest mintegy 80 milliárd forintos mínusz, a kiadásoknál ugyanakkor közel 75 milliárd forintos plusz mutatkozik.
Márpedig ezek a trendek a következő hónapokban is folytatódnak, maga a pénzügyi tárca is 200 milliárdot meghaladó hiánnyal számol a harmadik negyedév végére. Ezt kellene az év végére „csupán” 157,1 milliárd forintos deficitre faragni. Kérdés, hogy miként. A pénzügyi tárcánál erre az az általános válasz, hogy az év vége felé kedvezőbben alakul a tb-alapok gazdálkodása is. Ez igaz, ám ennek ellenére a tavalyi utolsó negyedben nemhogy nem javult, hanem – mintegy 90 milliárd forinttal – még romlott is az alapok egyenlege.
Igaz, a szigorítások pénzügyi hatásában még lehet bízni. Tavaly novemberben összesen mintegy 130-140 milliárd forintos mínuszt jelentett a 13. havi nyugdíj második részletének, valamint a visszamenőleges hatályú nyugdíjemelésnek a kifizetése. Ezek a tételek az idén elmaradnak, ugyanakkor a válság hatására jelentősen csökkennek a járulékbevételek, és az állami kasszából visz el komoly összegeket a járulékok 5 százalékpontos mérséklése is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.