Megtévesztette a fogyasztókat a Hild - Lecsapott a GVH
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Örökjáradék és a Családi Örökjáradék életjáradéki jellegű valamint a Mega elnevezésű egy lakott ingatlanra szóló adásvételi konstrukcióját a cég a Hild Kft.-n keresztül 2008-ban intenzíven széles körben népszerűsítette. A kommunikációs anyagokban egyebek mellett szerepelt, hogy a fogyasztó a szerződés megkötése után saját lakásában élhet, tőle a járadékfizető az állagmegóvó karbantartások költségét és a közös költséget átvállalja. Egyes tájékoztatásokban pedig az szerepelt, hogy a Hild Zrt. szerződéseit több mint ezer ügyvéd fogadta el, illetve az ügyvédek nagyon biztonságosnak tartják ezeket a szerződéseket.
A GVH feltárta, hogy ezek a megállapítások nem pontosak. Tévedés például, hogy a járadékos a saját lakásában élhet, hiszen a Hild konstrukcióinak meghatározó tulajdonsága, hogy az adott ingatlan tulajdonjoga a vállalkozáshoz kerül. A reklám a fogyasztó számára a GVH szerint azt a téves feltevést eredményezheti, hogy a szerződés megkötéséhez, az ígért szolgáltatások igénybe vételéhez nem kell átruháznia ingatlanának tulajdonjogát.
Ugyancsak pontatlan az az állítás, hogy a szerződés megkötését követően a Hild végzi az állagmegőrző munkálatokat és gondoskodik az ingatlan műszaki állapotának megóvásáról. A szerződésekben az szerepel, hogy a Hild csak a jogszabályok alapján a tulajdonost terhelő karbantartásokért felel.
A vizsgálat során a Hild Zrt. arra vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem terjesztett elő, hogy megfelelne a valóságnak az a reklámszlogen, amely szerint „mára már több mint 1000 ügyvéd fogadta és javasolta aláírásra ezeket a szerződéseket”. A társaság azt sem igazolta semmivel sem, hogy az ügyvédek nagyon biztonságosnak tartják életjáradék szerződéseiket.
A GVH a bírság összegének megállapításakor súlyosbító körülményként vette tekintetbe, hogy a vállalkozás bizalmi jellegű, hosszú távra szóló, életkoruknál fogva sérülékeny fogyasztóknak kínált szerződéseket hirdetett jogszerűtlen módon, miközben a versenyhatóság korábban már elmarasztalta hasonló ügyben. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy a fogyasztók a szerződés megkötésekor értesülhettek a konstrukció pontos feltételeiről.
