Mivel rukkol elő a Sony és a Samsung? Nem a méret a lényeg
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem véletlenül, hiszen Európában még ma is televíziókból lehet a legtöbbet eladni, a német GfK előrejelzése szerint az idén 43,5 millió LCD- és 4,3 millió plazmatévé találhat gazdára, ez közel 30 milliárd eurós üzletet jelent majd a gyártóknak.
A gyártók versenye azonban ma már messze nem csak a képernyőméretről szól.
Az előzetes hírek szerint Berlinben már láthatók az első piacérett prototípusok a háromdimenziós (3D) filmek lejátszására alkalmas televíziókból.
A Sony bejelentette, jövőre már piacra is akar lépni az első ilyen modellekkel.
A Samsung pedig, úgy hírlik, itt mutatja be az első 400 Hz-es modelljét; a ma kapható digitális (HD-) tévék képernyőfrissítése 100–200 Hz. Elvárás azonban az is, hogy a legújabb készülékek a jövőben már a világhálóval is beszélő viszonyban legyenek, ezt nevezik webtévének.
A házimozi-rendszerek egyik fő újdonsága pedig, hogy az egyes eszközök zsinórhegyek helyett vezeték nélkül csatlakoznak egymáshoz. Ezen a területen azonban ma még két, egymástól eltérő frekvenciákat használó technológia – a Wireless HD és a WHDI (Wireless Home Digital Interface) – áll egymással harcban, külön-külön is nagy nevekkel a hátuk mögött. Hasonló formátumháború zajlott néhány éve az optikai lemezek piacán, ahol végül a Blu-ray győzedelmeskedett, a gyártók ma már ennek 3D-s változataival is megjelennek.
Márpedig soha ekkora szüksége nem volt a szórakoztatóelektronikai és a háztartási készülékek iparának arra, hogy a termékeit a vevők is piacképesnek tartsák, mint a mostani helyzetben.
Az első fél évben Európában értékben mintegy 12 százalékkal estek vissza az eladások, igaz, a legnagyobb piacnak számító Németországban stagnálás volt megfigyelhető, Kelet-Európában viszont az átlagot meghaladó mértékben apadt az értékesítés. Piaci szakértők szerint azonban, noha a válság ezeket az iparágakat sem kerüli el, kevésbé érinti, mint más fogyasztásicikk-ágazatokat.
