Durva januári gázáremelés?

Januárban a piaci okok által diktáltnál sokkal nagyobb gázáremelésre lesz szükség amiatt, hogy októberben indokolatlanul nagy, átlagosan 10 százalékos volt a csökkentés, legalábbis ezt állítja egy a lapunk birtokába került, szakmai körökben készült elemzés. A jövő év elején úgy kell majd érvényesíteni az árakban néhány objektív és nem befolyásolható tényező hatását, hogy az őszi intézkedés már beszűkítette a döntéshozók mozgásterét. Ráadásul az olaj határidős árának emelkedése és a dollárárfolyam változása is emelni fogja a gáz importárát – állapítja meg az anyag.

Utóbbit a Világgazdaság információi is alátámasztják: úgy tudjuk, januártól a mostani, 280 dollár alatti árnál mintegy 14 százalékkal többért, ezer köbméterenként 320 dollár fölötti áron érkezik majd Magyarországra a hoszszú távú szerződés alapján várt gáz Oroszországból.

A tanulmány más, áremelő hatású tényezőkre is felhívja a figyelmet. A gázkereskedőknél hamarosan záruló, négyéves költség- és megtérülés-felülvizsgálat nyomán például várhatóan újabb költségelemeket kell majd megjelentetni, vagy a meglévők értékét növelni a gáz-nagykereskedelemben és az egyetemes szolgáltatásban (ESZ). Januártól jelennek meg a gázárakban azok a pluszkiadások is, amelyek a társaságok gázszállító és -kereskedő tevékenységének kötelező szétválasztása (unbundling) során keletkeztek. Végül az is felfelé kényszerítheti a tarifákat az elemzés szerint, hogy a gázfogyasztás csökkenése miatt a kereskedők költségein belül megnő a fix kiadások aránya.

A magyarországi közüzemi gázkereskedők 2006-ban együttesen 9,03 milliárd forintos veszteséget mutattak ki, 2007-ben 4,90 milliárdos, 2008-ban pedig 8,48 milliárd mínuszt.

„Mindenképpen szükség volt az októberi gázárcsökkentésre, hiszen a nemzetközi piacokon jelentősen leesett a gáz ára. Márpedig ebből a fogyasztóknak is részesülniük kellett” – érvelt a fenti gondolatmenet ellen Kiss Péter, a KPMG tanácsadó cég energetikai és közüzemi szektorért felelős globális vezetője. Óvatosságra intett a jövő év eleji árakkal kapcsolatban is. Jósolni nem kívánt, mondván, a piac az év elején és később is beárazza a folyamatokat, de rámutatott: továbbra is sok a gáz a piacon, a felhasználás pedig mintegy 10 százalékkal esett. A lakosság már a tavalyi magas gázárak hatására visszafogta a felhasználását, és azóta sem növelte, az ipari fogyasztók gázigényét pedig a válság kényszerítette alacsonyabbra.

Az októberi csökkentés egyébként csak azért nem lett még nagyobb, mert a fogyasztókkal a gáz árában vissza kellett fizettetni azt a szabályozásban foglalt árkedvezményt, amely miatt az E.On Földgáznál 66 milliárd forint veszteség keletkezett. Ám az ipari fogyasztók egy sikeresen lobbizó csoportja a közelmúltban kivonta magát e visszafizetési kötelezettség alól. Így az összegnek az eredetileg rájuk rótt részét is a piaci alkuerő nélküli felhasználói csoport, azaz a lakosság, a kisfogyasztók és a közintézmények fizetik vissza.

A politika közbeszól

Mindazonáltal az egyetemes szolgáltatói árakon ugyanúgy fölösleges számon kérni a piaci hatások pontos tükrözését, ahogyan fölösleges volt a korábbi, közüzemi árakon is. A végső szót továbbra is a politika mondja ki. Az árakat előkészítő Magyar Energia Hivatal nemhogy nem független, de még egy olyan testülete sincsen, amely megnehezíthetné a felsőbb körökből érkező utasítások végrehajtását. Viszont elemezhet, javasolhat. Előkészített anyagaiból így csak néhány más, magasabb szempont érvényesítése után születnek meg a végleges dokumentumok.

Az illetékes hatóságok őszi nyilatkozatai szerint Szlovákiában az év hátralévő részében nem látták okát az árcsökkentésnek, ahogyan Romániában sem. Szerbiában sem léptek, holott módot láttak egy 3 százalékos lefaragásra, vélhetőleg a januári mozgástér növelése miatt. Csehországban, ahol 11 százalékos csökkentés volt az idén, a jövő év elején „korrekciót” várnak, Lengyelországban pedig éppen csak elkerülték a negyedik negyedéves tarifaemelést.

Az elemzés szerint a belföldi közszolgáltatási díjak alakulása is azt igazolja, hogy túlzott a hazai döntéshozók óvatossága a gázárakkal kapcsolatban. 2000 óta ugyanis a többi hazai közszolgáltatás – szemétszállítás, csatornadíj, postai, áram- és vízszolgáltatás – díja a gázszolgáltatásénál két-két és félszer jobban nőtt, kivételnek csak a telefon- és internetdíjak számítanak.

Az illetékes hatóságok őszi nyilatkozatai szerint Szlovákiában az év hátralévő részében nem látták okát az árcsökkentésnek, ahogyan Romániában sem. Szerbiában sem léptek, holott módot láttak egy 3 százalékos lefaragásra, vélhetőleg a januári mozgástér növelése miatt. Csehországban, ahol 11 százalékos csökkentés volt az idén, a jövő év elején „korrekciót” várnak, Lengyelországban pedig éppen csak elkerülték a negyedik negyedéves tarifaemelést.

Az elemzés szerint a belföldi közszolgáltatási díjak alakulása is azt igazolja, hogy túlzott a hazai döntéshozók óvatossága a gázárakkal kapcsolatban. 2000 óta ugyanis a többi hazai közszolgáltatás – szemétszállítás, csatornadíj, postai, áram- és vízszolgáltatás – díja a gázszolgáltatásénál két-két és félszer jobban nőtt, kivételnek csak a telefon- és internetdíjak számítanak.-->