BUX 43,099.47
+0.28%
BUMIX 3,809.92
-0.08%
CETOP20 1,820.32
+0.18%
OTP 9,216
+2.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.43%
+3.69%
ZWACK 17,350
-0.29%
0.00%
ANY 1,540
-0.96%
RABA 1,170
+2.63%
-0.98%
+2.19%
+1.35%
0.00%
OPUS 151.8
+1.20%
+5.26%
-0.26%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,810
-1.82%
-0.52%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
-0.22%
0.00%
0.00%
-1.07%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+1.01%
0.00%
-0.52%
-9.40%
-1.11%
-1.33%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
-6.29%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
-5.35%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Sláger, Danubius: itt a vége

A döntés megszületett: tegnapi, az eredeti ütemtervhez képest egy héttel előre hozott ülésén az Advenio Műsorszolgáltató Zrt.-t és az FM1 Konzorciumot hozta ki győztesként a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia használati jogosultságának a megszerzésére kiírt pályázatain az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A frekvenciát jelenleg használó Sláger Rádió, illetve Danubius Rádió jogosultsága (és így adása) ezzel november 18-án éjfélkor megszűnik, helyüket a két nyertes veszi át (a Slágerét az FM1, a Danubiusét az Advenio).

A két országos rádiófrekvencia körül jó ideje heves indulatok dúltak, ez az elmúlt hetekben szabályos hisztériába csapott át. A pályázatra jelentkezett hat cég (Sláger, Danubius, Juventus, Advenio, FM1, Zene Rádió) közül kettőt – éppen a nyerteseket – „politikai protezsáltként” azonosította ugyanis a hazai sajtó.

Ehhez elsősorban az Advenio jobboldali kötődése adott táptalajt. A cégben tulajdonos ugyanis az a Lánchíd Kereskedőház Kft., amely az azonos nevű, erősen jobboldali orientációjú adót működtető, amúgy a Heti Választ is ellenőrző Infocenter.hu Zrt. által tulajdonolt Lánchíd Rádió Kft. leányvállalata. De a sajtó szerint erős politikai, mégpedig szocialista hátszele volt a tőzsdén is jelen lévő, közvetve a Radiocafét üzemeltető Econet.hu Nyrt. által ellenőrzött FM1-nek is.

Egyedül a volt rádió1-es Márton Dávidhoz köthető Zene Rádió kapcsán nem merült fel a „vonalasság vádja”, ez sokak szemében később egyértelmű bizonyítékként ért fel arra nézve, hogy valóban „politikai mutyi” zajlik, hiszen október elején az ORTT a három kicsi közül csak a Zenét zárta ki, habár mindhármuk pályázata súlyos alaki, illetve tartalmi hiányosságokat mutatott fel.

A kérdés most az, hogy a vesztesek belenyugodnak-e a vereségbe. Információink szerint a Sláger jogi útra tereli az ügyet, a Danubiusnál egyelőre „értékelik a helyzetet”. Az viszont biztos, hogy Majtényi László ORTT-elnök nem fogja a saját maga által elnökölt szervezetet perbe hívni.

Kérdés az is, hogy az ORTT-nek és így az államnak jó üzlet lesz-e a „frekvenciajogosult-csere”. A lapunk által megkérdezett médiapiaci szakértő szerint az Advenio és az FM1 – egyelőre – egyenként évi 1-1,5 milliárd forintos árbevételre számíthat, ez a második esztendőtől évi 700–950 millió forintos konceszsziós díjat jelentene. Feltéve persze, hogy a sajtó által mindkét pályázó esetében említett úgynevezett sales house üzleti modell (részletek keretes írásunkban) nem „szól közbe”, ez esetben ugyanis a díj valószínűsíthetően csak az említett összeg mintegy fele lenne. A Slágertől – még a 30 százalékosra taksált idei árbevétel-csökkenése mellett is – körülbelül évi 600-650 millió forint folyt volna be a második esztendőtől, a Danubiustól pedig évi 400-450 millió.

Ami a két vesztest illeti, a tavaly bő egymilliárd forintos adózott eredményt elérő Sláger számára nagyobb érvágás a vereség, mint a veszteséget éppen csak elkerülő Danubius számára. Ám figyelembe kell venni, hogy míg a Sláger tulajdonosa, az amerikai Emmis a tavalyi rekordévvel már nagyjából „a pénzénél van”, vagyis visszajött a befektetése, a Danubius mögött álló Mezzanine alap egyelőre „mínuszban van”.

További kérdés, hogy mi lesz azzal a nagyjából évi 1,5-2 milliárd forintnyi hirdetési pénzzel, amelyet egy továbbműködő Sláger és Danubius biztosan „megszerzett” volna, ám amelyet a két új játékos a következő néhány évben valószínűleg nem fog. A szakértő szerint az összeg elhanyagolható része maradhat csak a rádiós piacon, a döntő része egyéb médiatípusokhoz, például a televíziókhoz és a nyomtatott sajtóhoz vándorolhat. Mindez pedig továbblökheti a lejtőn a tavalyi 13,5 milliárd forint után az idén várhatóan amúgy is csak 10 milliárdos összesített hirdetési bevételt elérő rádiós piacot.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek