Tej: újabb uniós támogatás

Tejalap létrehozását javasolja az Európai Bizottság: a 280 millió eurós forrást az unió jövő évi költségvetéséből különítenék el – jelentette be tegnap, az uniós agrárminiszterek luxemburgi tanácsülése előtt Mariann Fischer-Boel agrárbiztos. A brüsszeli testület, amely a kvóták emelését, 2015-re pedig a szektor liberalizálását tervezi, korábban mereven elzárkózott a támogatások kiterjesztése elől. Komoly nyomás nehezedett rá azonban a tagállamok többségének részéről, miközben Európa-szerte szinte állandósultak a gazdatüntetések.

Hasonló megmozdulásra Magyarországon is számítani kell még: a Tej Terméktanács információink szerint a felvásárlók, a kereskedők és az agrártárca ellen is tiltakozásra készül. Ezen nem változtat a tegnap bejelentett szubvenció sem. „Európai szintre vetítve ez az összeg édeskevés, literenként filléres nagyságrendű, nem nyújt érdemi megoldást” – mondta el a Világgazdaságnak Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese.

Összehasonlításképpen: az európai tejtermelők alacsony felvásárlási ár miatti vesztesége becslések szerint elérheti a 10 milliárd eurót.

Tény: a nyerstej ára világszerte az Európai Unióban számít a legmagasabbnak. Magyarországon 2008 elején literenként 95 forint felett érte el csúcspontját, ám azóta a kontinens többi részéhez hasonlóan a felvásárlási árak nálunk is erőteljes zuhanásba kezdtek. A nyári mélypont, vagyis az 55 forint alatti literenkénti ár után megállt a csökkenés: az elmúlt hetekben 57-58 forintot kínáltak a 3,5 százalékos nyers tejért. Ez azonban még mindig jóval a 75-80 forintos önköltségi ár alatt van.

A piaci helyzet ellensúlyozására az agrártárca januárban 2,5 milliárdos csomagban átvállalta például a szarvasmarhák utaztatásával kapcsolatos költségeket (marhalevél, szállítás), továbbá a tejfeldolgozók számára is elérhetővé tették a de minimis támogatást. Az uniós liberalizáció hírére sokasodó demonstrációk nyomán pedig a minisztérium úgy döntött, október második felére előre hozza a tejkvótaalapú nemzeti támogatás (8,60 forint/kiló), illetve a területalapú támogatás 70 százalékának kifizetését. Ezenkívül az unió közös agrárpolitikájának keretében igénybe vehető különleges támogatást, mintegy 46 millió eurót a tejágazat javára szeretne a tárca elkülöníteni (ez újabb 6-7 forintot jelent, ha Brüsszel hozzájárul), illetve az európai gazdaságélénkítő csomagban hazánk számára megítélt majdnem 50 millió eurót is ez a szektor kapná meg, várhatóan 2010 végétől kezdve.

„A termelőknek nem elég, ha a jövő év végén kapnak pénzt. Azonnali segítségre van szükségük” – hűtötte le a várakozásokat Istvánfalvi Miklós. A Pusztavámi Tejszövetkezet elnök-vezérigazgatója szerint az agrártárca többlettámogatás helyett csak a jövő januárra várható kvótatámogatást fizeti előbb, ez – tekintve, hogy a termelők nagy része ezt az összeget már bankkal finanszíroztatta meg – mindössze 20 fillérnyi kamatelőnyt jelent. A két másik uniós forrás pedig egyelőre bizonytalan. A szakember úgy látja, egyenesen árt az összesen 22-24 forintosnak ígért támogatás híre, hiszen bár a kifizetés még nem garantált, a feldolgozók ennek nyomán még inkább nyomott szinten tartanák az árakat.

A magyar tejipar másik problémája az uniós belépésünk óta folyamatosan csökkenő értékesítés. Miközben évről évre átlagosan 3 százalékkal esik vissza a piac, az import értékében a 2005-ös szintnek ma már majdnem kétszerese (2008-ban 379 millió dollárt tett ki, miközben az export 256 milliót.) A korábbi külkereskedelmi többlettől messze vagyunk már, ráadásul a magyar tejtermelők csak az EU-n kívül tudták növelni a kivitelüket. Istvánfalvi Miklós szerint a nyugat-európai kereskedőláncok nemritkán saját feleslegeik elhelyezésére használják az új EU-tagok, így Magyarország piacát. Így kerülhettek például a szavatossági idő lejárta előtt három héttel száz forint alatti áron spanyol UHT-tejek egy hazai hipermarketlánc polcaira.

A szakmai szervezet aláhúzza: a tejpiaci recesz-szió, a nem kielégítő uniós és nemzeti intézkedések mellett nehezíti az ágazat helyzetét, hogy a belső piacon is van olyan szereplő, amely az üzletpolitikájával zavarokat okoz. MTI-Eco

A szakmai szervezet aláhúzza: a tejpiaci recesz-szió, a nem kielégítő uniós és nemzeti intézkedések mellett nehezíti az ágazat helyzetét, hogy a belső piacon is van olyan szereplő, amely az üzletpolitikájával zavarokat okoz. MTI-Eco-->