Vámkezelés a régióban: előnyök és hátrányok
Az EORI (a gazdasági szereplők nyilvántartási és azonosító száma) bevezetésére a tervek szerint Magyarországon 2009 novemberében kerül sor. Előnye, hogy a gazdálkodónak csupán egy alkalommal kell azonosítót rendelnie az adott tagállamban, ezt követően az az unió egész területén felhasználható.
EU-csatlakozásunk óta bármely hazánkban működő cég szabadon választhatja meg import- és exportáruinak vámkezelési helyszínét. A szabályozás az összes uniós tagországra kiterjed. A vámkezelési tevékenység áthelyezése azonban csupán a VPID (adott tagállamban kiadott azonosító) és EORI szám beszerzését követően lehetséges.
Azon cégek esetében, amelyek az Európai Unió szélén helyeztetik szabad forgalomba áruikat, sokkal rugalmasabban és esetenként gyorsabban történnek a vámkezelések – mondta Födelmesi Tibor, a DHL Global Forwarding ügyvezető igazgatója. Tengeri szállítmányok szabad forgalomba helyezését a régióban jellemzően Bécsben, Hamburgban, Dunaszerdahelyen, Koperben és Brémában, légi szállítmányok esetében Frankfurtot használják.
Hátrányként említhető ugyanakkor a hazai vámhatóság gyakoribb utólagos ellenőrzései mellett, hogy a külföldi vámhatóságok nem minden esetben alkalmazzák pontosan a jogszabályban foglaltakat – jegyezte meg. Ennek következményeként esetenként helytelen mértékű vámot és egyéb díjakat (például környezetvédelmi termékdíjat) szabnak ki, melyek utólag számtalan boszszúságot okozhatnak.
Amennyiben a gyorsaságot és a megbízhatóságot együttesen kívánjuk elérni, úgy – a speciális esetektől eltekintve – a magyarországi vámkezelést javasoljuk partnereinknek – tette hozzá az igazgató. A magyar gazdálkodókkal kapcsolatos ügyintézés alkalmával általánosságban elmondható, hogy a magyar hatóság képes a leghatékonyabb eljárásra, esetleges hiba esetén annak leggyorsabb kiküszöbölésére. Ezen túlmenően az utólagos ellenőrzéseket is a nemzeti közigazgatási és költségvetési szervek látják el. VG
