Van hová fejlődnünk

A kedvezőtlen gazdasági trendek ellenére a vizsgált 66 országból tavaly óta 62-ben javult a lakossági széles sávú internetes szolgáltatások minősége. Magyarország ezen a listán jelenleg a 19., a múlt évhez képest egy helyet lépett előre – derül ki abból a tanulmányból, amelyet az Oxfordi Egyetem üzleti iskolája és az Oviedói Egyetem készített a Cisco megbízásából.

Az első ilyen kutatást 2008 szeptemberében tették közzé annak bemutatására, hogy az egyes országokban milyen a széles sávú internetkapcsolatok minősége, s ennek révén mennyire képesek profitálni az új generációs webes alkalmazásokból és szolgáltatásokból. A kutatócsoport megállapítása szerint a széles sávú szolgáltatások minősége összefügg az adott országok „tudásgazdasági” lehetőségeivel. Megállapítják továbbá, hogy azokban az államokban a legjobb a minőség, ahol a széles sávú internet elérése megjelent a nemzeti prioritások között.

Az idei országlistát Dél-Korea vezeti, megelőzve a tavalyi éllovas Japánt. Az előrelépés hátterében a kutatók szerint a szöuli kormány folyamatos erőfeszítései állnak, amelyek arra irányultak, hogy megerősítsék az ország pozícióját a világ vezető infokommunikációs államai között. Ha a minőség mellett az elterjedtséget is figyelembe veszszük, akkor Dél-Koreáé az első hely a széles sáv kapcsán betöltött vezető pozíciót elemző listán is. Európán belül Svédországban a legjobb a széles sávú szolgáltatások minősége, a skandináv állam gyorsan zárkózik fel Japán és Dél-Korea mögé. Svédországnak sikerült a leginkább csökkentenie az országon belüli különbségeket is, sőt, a legsűrűbben lakott városokon kívül élő polgárok jobb minőségben élvezhetik a szolgáltatásokat, mint a városlakók.

A kelet-európai államokat tekintve a széles sáv minőségével Litvánia, Bulgária és Lettország szorosan Svédország nyomában jár, köszönhetően a közelmúlt üvegszálas és kábeltechnológiai fejlesztéseinek. A széles sávú szolgáltatások alacsony elterjedtsége miatt azonban ezek az országok még nem tudtak betörni az e területen vezető pozíciót betöltő államok elitjébe. A tanulmány szerint a széles sáv minősége 39 országban haladja meg azt a küszöbértéket, amely a mai legismertebb webes alkalmazások jó minőségű használatához szükséges, idesorolható a közösségi oldalak, az alacsony felbontású videoletöltések, a webes kommunikáció, kisebb fájlok – fotó és zene – megosztása. Kilenc országról – Dél-Korea, Japán, Svédország, Litvánia, Bulgária, Lettország, Hollandia, Dánia és Románia – állapították meg a kutatók, hogy hálózatuk már arra a minőségre is képes, amely a jövőbeni, a következő 3-5 évben elterjedő webes alkalmazásokhoz, például a nagy felbontású internetes televíziózáshoz és a jó minőségű videokommunikációkhoz szükséges. Egy éve még csak Japán lépte túl ezt a küszöbértéket.

Átlag feletti növekedést ért el az elmúlt egy évben a hálózatok minősége terén Dél-Korea, Svédország, az USA és Csehország. Gyors növekedést mutatott fel még Bulgária, Litvánia, Románia és Lettország is.

A városok minőségi ellátottságát tekintve az első tízbe négy japán város is tartozik, de a kelet-európai térségből is ketten ott lehetnek, Litvánia Kaunasszal, Bulgária pedig Szófiával. Budapest a nagyvárosok listáján csak a 38. helyet tudta megszerezni. A széles sávú szolgáltatások minősége a nagyobb városokon kívüli területeken Japánban a legjobb, a távol-keleti szigetországot követi Dél-Korea és Svédország. Itt Magyarország sokkal előkelőbb helyen – a 21.-en – áll, mint a városi rangsorban. VG