BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Eltérő becslések az alagút végére

A logisztikai szektor szerte a világon gyorsan reagált a tavaly indult pénzügyi-gazdasági válságra – mondta Gecse Gergely logisztikai szakértő a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium közelmúltban tartott szakmai konferenciáján. A krízist megelőző reagálásának példájaként szokták említeni a világkereskedelem közel kétharmadát teljesítő tengeri szállítás két indexét. Az egyik a Baltic Dry Index (BDI), ez a száraz ömlesztett árukra (egyebek között vasérc, szén, gabona) amerikai dollárban 26 fő tengeri útvonalon méri a hajótérbérlés árát. Az 1985-től naponta vezetett, a Bloomberg és a Reuters által rendszeresen közzétett index történelmi csúcsát tavaly május 20-án érte el 11 793 ponttal, ahonnan meredek zuhanással december 5-én 663 pontra esett vissza, ez év október 9-én pedig 2695 ponton állt.

A másik a HARPEX index, amely a konténerhajók nyolc osztályának keresletét méri hetente. Ez az elmúlt év februári közel 1445-ös csúcsáról a mélypontját ez év augusztusában érte el mintegy 336 ponttal, (október 9-én 341 ponton állt).

Részben e zuhanást testesíti meg a Malajzia közelében található egyre tekintélyesebb (már közel 500 leállított hajóból álló) „fantomflotta”. Az ázsiai hajóbrókerek szerint a leállított hajók aránya a világ teherhajóflottájának mintegy 12 százaléka, ez éveken belül akár 25 százalékra is nőhet, és ebben a hajógyáraknak még a válság előtt kiadott rendelések közel hároméves átfutási ideje is szerepet játszik.

A válságot megelőzően a légi fuvarozási volumenekben is látszottak a problémák. A IATA (Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség) adataiból látható, hogy a légi áruszállítás már 2008 januárjától meredeken (nagyjából az ezredfordulót követő szintekre) zuhant, bár e trend megfordult, és némi visszakapaszkodás tapasztalható.

A közúti szállítás tekintetében pedig a német VerkehrsRundschau Index adatai alapján az árak 2008 harmadik negyedéve óta meredeken zuhantak, és az idén a harmadik negyedévben álltak meg. Hasonló visszaesés látható például az International Road Union honlapján rendszeresen közzétett határvárakozási időben is.

A válság szektorra gyakorolt hatását a KSH áruszállítási adatai mutatják a legjobban. 2008 és 2009 első fél éve között árutonna-kilométerben 12, a szállított áruk tömege alapján pedig 13 százalék volt a visszaesés. A VPOP határforgalmi adatai szerint ugyanazon időszak alatt a tehergépkocsi-forgalom 28, a vasúti 33 százalékkal csökkent, de például az ukrán határszakaszon mindkét érték a felére esett vissza.

A hazai áruszállítás, raktározás fő tevékenységű legnagyobb száz vállalat (a top 100 lista, illetve részletek a 9–10. oldalon) árbevétele a 2007-es üzleti évről a 2008-asra 8,4 százalékkal, 1446,8 milliárd forintra nőtt, bár közülük 32-nek csökkent, 28-nak pedig negatív volt az adózás előtti eredménye, és egy azóta felszámolás alatt áll.

Gecse Gergely szólt arról, hogy az ágazat szolgáltatásai iránti kereslet miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy 2010-ben vagy 2011-ben következik be a tényleges fellendülés. Az élénkülés a többi szektor függvénye, továbbá kérdés az is, hogy a tőzsdéken tapasztalható boom a reálszférára, így a logisztikára mikor tevődik át. A logisztika, mindig más szektorok (például feldolgozóipar, kereskedelem) igényeit elégíti ki. Ráadásul e szektorokat eltérően érintette a válság. Közvetlen állami keresletélénkítést ebben az ágazatban korlátozottan lehet alkalmazni.

Magyarországon több, a szektort is pozitívan érintő lépéseket tett – mondta Gecse Gergely. Egyrészt az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében az EU-s forrásokból 111 milliárd forintot csoportosított át hazánk gazdaságélénkítésre. Az Európai Bizottság által ez év augusztusban jóváhagyott művelet egyik vesztese a közlekedési infrastruktúra fejlesztése volt, ahonnan 52,5 milliárdot vontak el.

Másrészt az ÚMFT-s pályázatok feltételrendszere könnyebbé vált (például támogatási intenzitások emelése, biztosítékok enyhítése), illetve a korábbi nyertes pályázóknak ezzel párhuzamosan csökkentették a kötelezettségvállalásait (például árbevétel-növekmény). Ezen lépések közé tartoznak a munkahelymegtartó támogatások, továbbá az ágazati programok a jármű-, a gyógyszer-, az infokommunikációs technológiai iparra és a logisztikára. E programok elsősorban nem a válságkezelést, hanem az azt követő fellendülést szolgálják.

A logisztikai akciótervet – a Világgazdaság szeptemberi Logisztika összeállításában részletesen ismertettük – a kormány ez év június 17-én hagyta jóvá. Ennek célja nem a válságkezelés, hanem a meginduló fellendülés segítése és a legfőbb problémák kezelése. Az akcióterv egy ötéves időhorizontú, kilenc intézkedést tartalmazó tervdokumentum, mely a kormány által közvetlenül el nem fogadott Magyar Logisztikai Stratégia helyzetelemzésén, célrendszerén, indikátorain alapul. Intézkedései közül Gecse Gergely csak néhányat mutatott be részletesebben, olyanokat, amelyek nem forrásigényesek és feltétlenül látványosak, és de fontos problémákat kezelnek majd.

A szakképzés, felnőttoktatás és felsőfokú logisztikai képzés fejlesztése a szakmai és területi szervezetek bevonásával két lépcsőből áll. A logisztikai képzési és oktatási kereslet-kínálatot 2010. március 31-ig részletesen feltáró tanulmány (melyet a pályázaton nyertes Iparfejlesztési Közalapítvány Logisztikai Fejlesztési Központ készít) jelenti a későbbi beavatkozások alapját.

A kis- és középvállalkozások logisztikai gyakorlata felmérésének a célja, hogy e vállalkozási körrel kapcsolatban évente elvégzett reprezentatív felmérésekkel rendelkezzenek, melyek a későbbi beavatkozásokat könynyíthetik meg.

A logisztikai országmarketing-program célja a külföldi logisztikai beruházások Magyarországra vonzása. Ez az intézkedés logisztikai kiadványok, az ITD-honlap, prezentációk frissítését, nemzetközi trendekre, befektetői igényekre szcenáriók kialakítását, költséghatékonysági számítások megrendelését, lead generationt, nemzetközi konferenciákon, kiállításokon részvételt és after care tevékenységet foglal magában.

A logisztikai kereskedelemfejlesztési program a magyar logisztikai szolgáltatók régiós terjeszkedését célozza, mely azonosítja a jelentősebb kiállításokat, felméri a potenciális hálózatokat és kapcsolatot létesít közöttük, azonosítja a beszállító lehetőségeket, nemzetközi kiállításokon való részvételt.

Természetesen nem szabad elfeledkezni arról – mondta Gecse Gergely, hogy a szektorbeli cégek jelentős, racionalizáló, de gyakran igen fájdalmas lépéseket tettek a válság hatásainak leküzdésére a költségcsökkentéstől a sajnálatos elbocsátásokon át a beruházások leállításáig, a szerződések újratárgyalásáig, a kapacitáskiigazításig. E törekvéseiket legtöbbször a szakmai szervezetek is segítették, például a NiT Hungary a Matt a válságnak című tanulmánnyal. A racionalizálást a szakmai szervezetek is segítették, például a NiT Hungary a Matt a válságnak című tanulmánnyal.

Újabb lszk-kat minősítettek

A közelmúltban két logisztikai szolgáltató központ (LSZK) minősítési címet adtak át – tájékoztatta lapunkat Bíró Koppány

Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató

Központok Szövetségének főtitkára.

Az M3 Logisztika Kft. által Budapesten üzemeltetett logisztikai létesítmény Regionális LSZK címet kapott. A vasúti kapcsolattal rendelkező központ területe tíz hektár, van két mobil rakodógépe és közel 58 ezer négyzetméter fedett raktárterülete.

A Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. által Tiszaújvárosban a TVK-gyár területén üzemeltetett logisztikai létesítmény Intermodális LSZK címet kapott. A központ területe 25 hektár, két mobil rakodója van. Tárolókapacitása 365 TEU (konténeregység), a vágányok hossza 18 ezer méter, a mozdonyoké három. Van 75 ezer négyzetméter fedett raktára, és több mint 13 ezer TEU kombinált szállítási forgalmat bonyolít.





Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató

Központok Szövetségének főtitkára.

Az M3 Logisztika Kft. által Budapesten üzemeltetett logisztikai létesítmény Regionális LSZK címet kapott. A vasúti kapcsolattal rendelkező központ területe tíz hektár, van két mobil rakodógépe és közel 58 ezer négyzetméter fedett raktárterülete.

A Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. által Tiszaújvárosban a TVK-gyár területén üzemeltetett logisztikai létesítmény Intermodális LSZK címet kapott. A központ területe 25 hektár, két mobil rakodója van. Tárolókapacitása 365 TEU (konténeregység), a vágányok hossza 18 ezer méter, a mozdonyoké három. Van 75 ezer négyzetméter fedett raktára, és több mint 13 ezer TEU kombinált szállítási forgalmat bonyolít. Új tagok A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az október közepén tartott rendkívüli közgyűlésén három új elnökségi tagot választott a tagság.

Az új tagok: Márta Gábor a GYSEV Zrt., Mosonyi Zoltán az LCP Systems Kft. és Kövesdi Péter, a Záhony Térségi Logisztikai Klaszter Kft. képviseletében. Ugyanakkor Kovács Imre elnök-vezérigazgatót a MÁV Cargo képviseletében társelnöknek választották.

A teljes elnökség: Fülöp Zsolt elnök, Cseh Ottó, Kovács Imre, Szabó Zsolt, Kövesdi Péter, Mosonyi Zoltán, Márta Gábor. Szakkonferencia A Logisztika és a versenyképesség a gazdasági válság közepén címmel a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége társszervezésében Balatonvilágoson október közepén rendezték meg a XXIV. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Szakkonferenciát.

Az évről évre egyre nagyobb létszámú hallgatóságot vonzó kétnapos rendezvényen 27 előadás hangzott el a szakma aktuális gazdaságpolitikai és gyakorlati kérdéseiről. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.