Kivédhetetlenek a kockázatok

„Piacvédelemmel, márkavédelemmel nem foglalkozunk: a mi feladatunk az, hogy mindenki számára egyformán biztonságos termékek kerüljenek piacra. Nálunk nem is lehet különbséget tenni származási hely szerint, hiszen ugyanazok a követelmények vonatkoznak az unióból származó élelmiszerekre is, mint a hazánkban gyártottakra” – véli a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója. Szeitzné Szabó Mária, aki hat éve áll a szervezet élén, ezzel azokra a vádakra reagált, amelyek szerint az uniós csatlakozás óta másfélszeresére nőtt élelmiszerimport nemcsak a hazai termelők érdekeit sérti, de – figyelembe véve az elmúlt évek élelmiszerbotrányait – nagyobb kockázatot jelent a fogyasztók számára is.

Ezeket az aggályokat erősíti az Ipsos legfrissebb felmérése is, amely szerint a lakosság mindenekelőtt az élelmiszerek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz. Az idén egyébként az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors veszélyjelző rendszerébe 14 bejelentés érkezett Magyarországról, ezek közül mindössze egyetlen esetben – a Diamant Malom International Kft. fuzáriumtoxinnal szennyezett durumbúzájából készült száraztésztáknál – vonta vissza termékeit a Cerbona.

A főigazgató, aki az élelmiszer-biztonsági kockázatbecslésről rendezett budapesti konferencián nyilatkozott a Világgazdaságnak, ugyanakkor elismerte: a harmadik országból származó élelmiszereknél van egy bizonyos kockázat. „Ezek esetében nincs módunk ellenőrizni, milyen körülmények között gyártották őket. Itt csak az importáló felelősségét tudjuk számon kérni, hiszen neki kell ellenőriznie, hogy a behozott élelmiszerek megfelelnek-e az előírásoknak.”

Jóllehet az idén a legnagyobb botrányt egyes gabonatermékek határérték feletti fuzárium-toxin-tartalma okozta, Szeitzné jelenleg a legfontosabb veszélyforrásnak a csalást és a hamisítást tartja. Ez állt a hátterében a három évvel ezelőtti átcímkézési botránynak, míg az elmúlt időszakban egyes tejtermékekkel, illetve a mézzel kapcsolatban merültek fel vádak. Azt azonban nem tartja reális célnak a főigazgató, hogy minden egyes élelmiszert megvizsgáljon a hatóság. „Ha mindent megvizsgálnánk, abba tönkremenne az unió. Egyetlen vizsgálat dioxinra 250 ezer forint, ha megnéznénk minden egyes szennyeződést, körülbelül negyvenmillió forintba kerülne egy termék vizsgálata” – mondta a főigazgató. A konferencián fontos veszélyforrásként emlegették ugyanakkor a bioterrorizmust. „Ennek nincs jele hazánkban, de az egész világ ebbe az irányba halad, és élelmiszerek az egész világból érkeznek hazánkba” – figyelmeztetett Szeitzné Szabó Mária.

Míg 2007-ben a kifogásolási arány 58 százalék volt, addig 2008-ban 45 százalékra mérséklődött. Kedvezőtlen tapasztalat viszont, hogy a korábban betiltott termékek, áruk visszakerülnek a polcokra – hangoztatta Wittich Tamás. Schreibertné Molnár Erzsébet, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság általános főigazgató-helyettese elmondta: kiemelten vizsgálják a fényfüzérek biztonságát, a távirányítós kisautók felmelegedését, a textíliák, a csokoládé és kakaó összetételét.

Míg 2007-ben a kifogásolási arány 58 százalék volt, addig 2008-ban 45 százalékra mérséklődött. Kedvezőtlen tapasztalat viszont, hogy a korábban betiltott termékek, áruk visszakerülnek a polcokra – hangoztatta Wittich Tamás. Schreibertné Molnár Erzsébet, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság általános főigazgató-helyettese elmondta: kiemelten vizsgálják a fényfüzérek biztonságát, a távirányítós kisautók felmelegedését, a textíliák, a csokoládé és kakaó összetételét.

-->